Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 2628/38. 109 semmis és arra jogot alapítani nem lehet. Következéskép a felperes a szobán forgó ingókat az alperestől sikeresen nem követelheti vissza. Olyan jogszabály, mintha ez a jogi elv csak a szokásos alkalmi ajándékokra vonatkoznék, nincs. Ami az előbbi állapotnak méltányosságból való visszaállítását illeti, ebben az esetben az előbbi állapot viszszaállítása lehetetlen, amennyiben a felperes nincs abban a helyzetben, hogy az alperesnő állított teljesítményeit visszaszolgáltathatná. Éppen az volna tehát méltánytalan, ha ily körülmények között egyoldalúan csak az alperesnő köteleztetnék az előbbi állapot helyreállítására ... A keresetbe vett 2000.— P. készpénzt a felperes kölcsönnek minősítette s mint ilyent követelte vissza. Kölcsön esetében a felperes részéről vitatott szerelmi viszony a visszakövetelési jogot ki nem zárja. A Kúria megítélése szerint azonban figyelemmel a felperes eskü alatti vallomására, kölcsönügylet létrejöttét megállapítani nem lehet. A felperes eskü alatti vallomása szerint ugyanis... átadott az alperesnőnek 2000.— P-t, mire az alperesnő azt mondotta, hogy csupa szív- és lélekember s hogy ő a pénzt mint kölcsönt veszi át és felszólította arra, hogy 100 P részletekben vonja le a neki szánt havi juttatásokból. Figyelembe véve, hogy a pénz után kamat kikötve nem lett, továbbá, hogy a szóban forgó 100 P részletekben való levonás jogával a felperes soha sem élt, okszerűen arra a következtetésre kellett jutni, hogy a felperes a szóban forgó 2000.— P-t az alperesnőre állítólag fordított összeg mellett lényegtelennek találta s mint ilyent a viszonyukra tekintettel a visszafizetés kötelezettségének kikötése nélkül juttatta az alperesnőnek épúgy, mint a ráfordított egyéb értékeket. A szóban forgó 2000.— P tehát ugyanazon elbánás alá esik, mint a visszakövetelt ingók kérdése... 2628/38. — Feloldás. — Felperesnő kereseti tényelőadása lényegileg abban éleződik ki, hogy 10.000.— P erkölcsi kárának a megtérítése iránt folyamatban volt előző perben meghozott elsőbírói ítélet közlése után az alperessel bíróságon kívül oly tartalmú egyezséget kötött, amely szerint a további perlekedés elkerülése végett perbeli igényének teljes és végleges kiegyenlítéseképen az alperes azonnal megfizeti az elsőbíróság által megítélt tőkeösszeget és perköltségeket, ezzel szemben viszont ő elengedi az alperesnek a megítélt tőke utáni kamatkövetelését és lemond az ítélet elleni fellebbezési jogáról. Eme megállapodás alapján ügyvédje a bírósághoz fordult beadványban, amelyben fellebbezési jogáról lemondott, aminek folytán a hozott ítélet jogerőre emelkedett. Miután azonban a kérdéses egyezség megkötése idején ama körülmény kényszerítő hatása alatt állott, hogy teljesen elszegényedve és eladósodva a létfenntartását biztosító minden kereset és jövedelem nélkül volt és ezen felül a fellebbezési eljárás során előterjesztett előadása szerint alperes őt az egyezség el nem fogadása esetére büntető feljelentés megtételével és azzal is fenyegette, hogy elmegyógyintézetbe záratja, álláspontja szerint a kötött egyezség rá nézve érvénnyel nem bír. Feléled ezért az a joga, hogy a kárkövetelésének még meg nem ítélt részét a jelen perben újból bírói döntés ítár^ gyává tehesse. A fellebbezési bíróság, ítéleti indokolása szerint, azért hagyta helyben az elsőbíróság elutasító ítéletét, mert a felperesnő az előző perben az elsőbírósági ítélet meghozatala után bejelentette, hogy az ítélet elleni fellebbezési jogáról lemond. Felperesnőnek eme perbeli cselekménye folytán pedig a hozott elsőbírósági ítélet jogerőre emelkedvén, teljes egészében helytálló az elsőbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperesnőnek jelen perbeli követelése ítélt dolog. A fellebbezési bíróságnak ez a döntése az alaki jog szempontjából minden esetre helytálló, mert a peres felek a perbe vitt jogviszonyt az ítélet rendelkezésétől eltérő módon szabályozhatják ugyan, megállapodásuk azonban az ítélet közjogi jellegénél fogva nem lehet kihatással annak jogerejére. Az ítélet anyagi jogi ereje azonban nem szolgálhat annak a félnek a javára, aki annak alaki jogi erejét törvénybe ütköző cselekményével idézte elő és ez által megakadályozta azt,