Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

5 Ez irodalmi állásfoglalások mellett a Mt. 107. §-a így szól: „Mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se háborítsa (személyiség joga)." Gyakorlati szempontból a személyiségi jog tartalmát a Mt. nem határozza meg, hanem annak kifejtését a tudományra bízta. Jellegzetes, hogy a 108. § a személyiségi jog megsértése keretéből kiemeli a képmáshoz való jogot, valamint a tőle eredő, vagy a hozzá intézett levél vagy egyéb bizalmas természetű irattal való visszaélést.6 A jogtudomány a személyiségi jog tartalmát — a kiemelt jogosultságon túl — általánosságban akként határozza meg, hogy a személyiség védelmének az alapja: a személyiség kultúrértékének az elismerése. A személyiség érvényesülése két lényeges mozzanatot tüntet fel: az egyénies cselekvőséget és minden más személy sértő cselekvőségének kizárását. A személyiségi jogok tehát: a személyiség egyéni érvényesülését és kizárólagosságát biztosító jogszabályok összessége. (Személyi K. meghatározása). Ebből foly, hogy a jogtudomány állásfoglalása szerint ez idő szerint: az életre, a testi épségre, a képmásra, a névre, a szabadságra, a becsületre és titkokra való jogok adják a személyiségi jog tartalmát.7 Igen jellegzetes volna a személyiségi jogok büntetőjogi és magánjogi védelmének szemléltető összeállítása, azonban e gyűjtemény szempontjából a becsület védelme lép előtérbe. A becsület védelme általánosságban az egyén erkölcse elleni támadást is felöleli.8 A magyar btvk. a becsületsértést a rágalmazással együtt a XVII. Fejezetben szabályozta volt a nem vagyoni kár teljes figyelmen kívül hagyásával. Arthur: A személyiség védelme a polgári törvénykönyv tervezetében. J. E. Régi folyam, XXVI. k. 217. sz. 4.) Bozóki Alajos a Fodor-Magánjog I. kötetében írt részletesebb tanulmányát és 5. A személyiség és az immateriális érdekek védelmére vonatkozó cikkek felsorolva: Szladits—Újlaki: Hetven év magánjogi irodalma. 6 Ide vonatkozik Dr. Személyi Kálmán: A névjog c. munkája. 7 Dr. Ladányi B. szerint a személyiség védelmét az kérheti: Akit testi épségében, egészségében, szabadságában, becsületében, jó hírében -és erkölcsi, vagy vallási érzületében jogtalanul megbántanak (20. 1.) 8 Itt utalok a római jog megkülönböztetésére: a convincium-ra és az adtemptatio puditiae-ra. A convincium egyenes sértés a becsület ellen; az adtemptatio pedig csak az egyén erkölcse ellen. Ha a megszólítás szép szavakkal történik: ez csábítási kísérlet; ha durva szavakkal történik, ez már nem a nő erkölcse ellen irányul, hanem a nőt olyan becstelen személynek tekinti, akihez lehet így szólani.