Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

időket. Ezeknek az érdekeknek a védelme azonban nem kívánja meg a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belüli perindítást akkor, ha már a szavatossági igényt érvényesítő nyilatkozat is eléri a célját legalább annyiban, hogy a felek közötti vitának megegyezéssel való rendezésére vezet. A Ptk. említett rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint is „a nyilatkozat eredménytelensége esetén" kell a szavatossági igényeket hat hónapon belül keresettel érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban kiemeli továbbá az indokolás, hogy az egyezkedés, illetőleg a megegyezés megkísérlése mindenképpen kívánatos. A hibás teljesítésből eredő igény nyilatkozattal történő érvényesítésével kapcsolatos rendelkezésnek pedig éppen az is a célja, hogy lehetővé tegye a felek közötti vita békés rendezését. A forgalmi életben gyakran előfordul, hogy hibás teljesítés esetén a felek tárgyalásokba bocsátkoznak, s végül is a jogosult igénye rendezésének valamilyen módjában megállapodnak. Ilyen esetben már nem jön figyelembe az a rendelkezés, hogy a szavatossági jogokat a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvényesíteni, minthogy a nyilatkozat eredményre vezetett: arra ugyanis, hogy a felek közötti bizonytalan helyzet megszűnt, a vita lezárult, a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással rendezték. Ha a kötelezett a megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult igényét a bíróság előtt az elévülési időn belül érvényesítheti. A felek említett megállapodása nincs alakszerűséghez kötve. A szerződési akaratukat a felek ráutaló magatartással is kifejezésre juttathatják (Ptk. 216. §). A Ptk. 305. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja értelmében a jogosult — az előírt feltételek megléte esetében — a hibás teljesítés miatt el is állhat a szerződéstől. Az elállás a szerződést felbontja [Ptk. 320. § (1) bekezdés]. A szerződés felbontása esetében pedig a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. § (3) bekezdés]. Ha a jogosult a szerződéstől elállt, ezzel a felek közötti jogviszonyt akkor lehet rendezettnek tekinteni, ha a kötelezett az elállást minden kétséget kizáróan tudomásul vette, a jogosult szavatossági igényét s a szóban forgó szavatossági jog gyakorlását jogszerűnek ismerte el. Lehetséges, hogy a feleknek a szavatossági hibával kapcsolatban egymással folytatott tárgyalásai végül is nem vezetnek eredményre. Ilyen esetben a bíróságnak a felek közötti tárgyalások jellegét és lefolyását kell körültekintően vizsgálnia. Ha a kötelezett olyan magatartást tanúsított, hogy a jogosult alaposan feltehette szavatossági igényének megállapodással történő rendezését, ebből adott esetben okszerűen lehet következtetni arra, hogy az egyezkedő felek a szavatossági jog érvényesítésére előírt hathónapos határidőt nem a nyilatkozat megtételétől, hanem attól az időponttól kívánták számítani, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szavatossági igény megegyezéssel való rendezésére többé már nincs kilátás. A Ptk-nak a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezései diszpozitív 93