Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

dési kötelezettségéből folyik viszont, hogy a jogosult sem késlekedhet az észlelt hibának a kötelezettel való közlésével. Ezért az az idő, amelylyel a jótállás időtartama meghosszabbodik, akkor kezdődik, amikor a jogosult a hibát a kötelezettel közli. Ha a kötelezett a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kicseréli, a kicserélést, tehát új dolog szolgáltatását kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni. A jótállás ezért ilyen esetekben akkor éri el a gazdasági célját, ha időtartama a kicserélt dolog tekintetében újra kezdődik. Ettől eltérő megoldás esetén indokolatlanul megrövidülne a kötelezett által vállalt fokozott felelősség időtartama. Ez irányadó akkor is, ha a kötelezett a dolog jelentősebb részét cseréli ki. Ilyenkor tehát — ellenkező megállapodás hiányában — a dolog kicserélt része tekintetében a jótállási határidő újra kezdődik. A fentiekből az is következik, hogy — ellenkező megállapodás hiányában — a dolog jelentősebb részének a kicserélése esetén is az egész dolog vonatkozásában meghosszabbodik a jótállás időtartama a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ha pl. az eladó (illetőleg megbízottja) a televíziókészülék hibás képcsövét a jótállás alapján kicseréli, a jótállás időtartama az új képcső tekintetében újra kezdődik, az egész készülék tekintetében pedig meghosszabbodik azzal az idővel, amely a készülék hibájának az eladóval való közlésétől kezdve a rendeltetésszerű használat biztosításáig eltelik. Ha a kötelezett a hibás alkatrészt vagy tartozékát az ezek tekintetében vállalt jótállás alapján nem megfelelően javítja vagy cseréli ki, s ez a dolog más részeinek a meghibásodására vezet, a jogosult az ennek folytán — tehát a kötelezett hibás teljesítése következtében — elszenvedett kárának a megtérítését is a jótállás alapján a fentiek szerint követelheti. Ez az elvi döntés nem vonatkozik a tervszerződések alapján történt szolgáltatásokra, valamint általában azokra a szolgáltatásokra, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jogszabályok rendezik. XXXI. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a szavatossági jogok érvényesítéséről a) Ha a szolgáltatott dolog hibája — jellegénél vagy a szolgáltatás természeténél fogva — csak huzamosabb vizsgálat alapján ismerhető fel, a szavatossági jog érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat megtételére meghatározott hathónapos határidőt [Ptk. 306. § (2) bekezdés] — eltérő megállapodás hiányában — attól az időponttól kell számítani, amikor a hiba gondos vizsgálat mellett egyáltalán felfedezhetővé vált. b) A szavatossági igényt a kifogásolt dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a jogosult nyilatkozatában (Ptk. 306. §) megjelölt kellékhiányt előidézte. Vonatko88