Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

zik ez arra az esetre is, amikor a jogosult a hibát tévesen vagy hiányo­san jelölte meg. Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt kellék­hiány szempontjából elkülönülő részére érvényesíti, ezzel a szavatos­sági igény a dolog egyéb részeire nem tekinthető érvényesítettnek. c) A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében a keresetindításra meghatá­rozott hathónapos határidő — hacsak jogszabály eltérően nem rendel­kezik — nem irányadó akkor, ha a jelek a hibás teljesítéssel kapcso­latban a jogviszonyukat megállapodással rendezték. Ebben az esetben a jogosult a megállapodáson alapuló jogait az elévülési időn belül ér­vényesítheti. Ha a felek a szavatossági igény rendezése érdekében eredménnyel biztató tárgyalást folytattak, megegyezés azonban nem jött létre, ebből adott esetben alaposan lehet következtetni a feleknek arra az egyező akaratára, hogy a szavatossági igény érvényesítésére meghatározott hathónapos jogvesztő határidőt attól az időponttól kívánták számítani, amikor az eset körülményeiből nyilvánvalóvá vált, hogy a jogviszonyuk rendezésére megegyezéssel többé nincs kilátás. d) Ha a kötelezett a szavatosság alapján a hibás dolgot kijavítja, el­lenkező megállapodás hiányában a szavatossági határidő meghosszab­bodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése esetében — ellen­kező megállapodás hiányában — a szavatossági határidő a kicserélt do­log (dologrész) tekintetében újra kezdődik. e) Ha a jogosult a szavatossági jogát a Ptk. 306. §-ának (1) és (2) be­kezdésében meghatározott határidőben nyilatkozattal érvényesítette, e nyilatkozattal a megjelölt hibából eredő kár megtérítése iránti igényt is érvényesítettnek kell tekinteni (Ptk. 307. §). A jogosult a kártérítés iránti igényét a kár bekövetkeztétől számított hat hónap alatt érvényesítheti keresettel abban az esetben, ha a kár a nyilatkozat megtétele után következik be. Indokolás a) Mind a szerződő felek egyéni érdeke (biztonsága), mind pedig a társadalmi érdek megkívánja, hogy a jogosult ne késlekedjék a szava­tossági jogai érvényesítésével. Annak a megállapítása, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt-e a szolgáltatott dologban, az idő múlásával egyre inkább megnehezül, továbbá a hiba gyakran súlyosbodik is és nehezen javíthatóvá válik. Ebből, valamint a felek együttműködési kö­telezettségéből is folyik, hogy a jogosultnak mielőbb alaposan meg kell vizsgálnia a szolgáltatás tárgyát, s az esetleges hibás teljesítésből eredő jogai érvényesítésével a teljesítés körüli bizonytalanságot a lehető leg­rövidebb időre kell szorítania. Ezekre a szempontokra figyelemmel szab a törvény a szavatossági jogok érvényesítésére rövid határidőt. A Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése szerint felismerhető hiba esetén a jogosult a szavatossági jogait a szolgáltatás megvizsgálásának a befeje­zésétől számított nyolc napon belül köteles a másik félhez intézett nyi­89

Next

/
Thumbnails
Contents