Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

amelyek végső soron a családi élet terheinek könnyítését, a család és a házasság intézményének erősítését szolgálják. Államunk és társadalmunk jelentős gazdasági intézkedései, jogszabályi rendelkezései, erkölcsi közfelfogásunk szocialista szellemű átalakulása a házasság és a család intézményének fejlődésére egészségesen hatottak. A kedvező irányú fejlődés mellett azonban a szocialista társadalom erkölcsi elvei a magánéletben, a közéletben, a munkahelyeken még nem mindig érvényesülnek harmonikus egységben. Az állampolgárok egy része még nincs kellően tisztában a szocialista házasság és a család jelentőségével. Különböző társadalmi körülmények és emberi fogyatékosságok is a házassági kapcsolat meglazulásához vezethetnek. Ha az érzelmi kapcsolat megszűnt és ellentétébe csapott át, a házastársak feladták közös érdeküket és elhagyták egymást, a formálisan fenntartott házasság társadalmilag értéktelenné, sőt károssá válik, a házasság fenntartását sem közösségi, sem egyéni érdek nem kívánja. Családjogi törvényünk 18. §-a éppen ezért úgy rendelkezik, hogy a házasságot bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani, ha a házasélet közöttük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ez a rendelkezés azonban nem tartalmaz olyan egyedi bontóokot, amelynek fennállása esetén a házasságot a körülmények további mérlegelése nélkül fel kellene bontani. Valamely magatartást vagy valamely körülményt önmagában véve nem lehet szükségképpen a házasság felbontására alapul szolgáló oknak tekinteni. Csak a különböző, egymással összefüggő körülmények és ezeknek a házastársakban kiváltott hatásai vezetnek végeredményben olyan helyzetre, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott és így a házasság nemcsak a házastársak szempontjából, hanem társadalmilag is tarthatatlanná vált. Ezért a bontóperekben azt kell vizsgálni, hogy ez a helyzet bekövetkezett-e. A felbonthatóság elismerése mellett a szocialista jog a házasság védelmét a társadalom, valamint a házastársak és gyermekeik érdekében különösen fontos feladatának tekinti. E cél elérése érdekében a jog nevelő szerepét is maradéktalanul fel kell használni. 2. A bíróságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a házasság jelbontása vagy a kereset elutasítása milyen hatással járhat a gyermek sorsának alakulására. A közös gyermek érdekében a bíróságnak elő kell segítenie, hogy a szülők fenn nem tartható házassága minél kisebb megrázkódtatással szűnjék meg. A Csjt. 18. §-ának (2) bekezdése szerint a házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni. A gyermek egészséges szellemben való felnevelését az szolgálja elsősorban, ha szülei harmonikus házasság keretén belül együttesen nevelik. A gyermekre döntő hatással van a családi élet, amelyben felnő, amely formálja jellemét és meghatározó a felnőtt korában tanúsítandó magatartására. A gyermekben ezért súlyos válságot okozhat a családi élet szétesése. Abban az esetben, ha a gyermek ragaszkodik szüleihez, és a szülők is szeretik gyermeküket, sorsáért felelősséget éreznek, a házasság vál20