Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

arra a törvény javaslatának miniszteri indokolása is utal, az államigazgatási szerv a hasznok, károk és költségek tekintetében nyilván akkor fog határozatot hozni, ha ezek az eljárás során nagyobb nehézség nélkül megállapíthatók. Ennek figyelembevételével a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést sem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében mindenképpen köteles határozni, még akkor is, ha ebben a kérdésben az államigazgatási szerv az előtte folyó eljárás során nem határozott, s az érdekelt fél ebben a kérdésben a bíróság előtt sem indított keresetet. A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított; a határozat végrehajtásáról a szakigazgatási szerv gondoskodik. Ezzel szemben a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtását az illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe utalja, és a (2) bekezdés szerint a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. Ha a bíróság a birtoklás kérdésében indított kereset folytán megváltoztatja az államigazgatási szervnek ebben a kérdésben hozott határozatát, ez kihat a birtokháborítással kapcsolatos hasznok, károk és költségek tekintetében támasztott igényekre is. Ezért rendelkezik a Ptké. 27. §-ának (3) bekezdése úgy. hogy a bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. Ennek azonban előfeltétele, hogy a szakigazgatási szerv a Ptk. 191. §-ának (2) bekezdésében számára biztosított lehetőséggel élve a hasznok, károk és költségek kérdésében ugyancsak határozatot hozzon, mert az utóbb említett rendelkezés nyilván csak azt kívánja biztosítani, hogy ha a bíróság a birtoklás kérdésében hozott határozatot megváltoztatja, ne kelljen a feleknek a már alapját vesztett — a hasznok, károk és költségek kérdésében rendelkező — államigazgatási határozat hatálytalanítása iránt újabb eljárást indítaniuk. Minthogy a Ptké. 29. §-a értelmében a bíróság előtti eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni — hacsak a Ptk. vagy a Ptké. eltérően nem rendelkezik —, a Pp. 215. §-ában foglalt rendelkezésnek ebben az eljárásban is érvényesülnie kell, vagyis a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában a hasznok, károk és költségek kérdésében a Ptké. 27. §-a (3) bekezdésének helyes értelmezésével csak akkor határozhat, ha az államigazgatási szerv ebben a kérdésben is határozatot hozott, és az érdekelt fél az államigazgatási szerv határozatát — jóllehet csupán a birtoklás kérdésében — keresettel támadta meg. A felek érdeke és a célszerűség is azt kívánja, hogy a felmerült vitával kapcsolatos minden kérdést ugyanazon eljárás keretében döntsenek el. A bíróság tehát a Pp. 3. §-ában foglaltakra tekintettel akkor jár el helyesen, ha a peres felek figyelmét felhívja a birtoklás kérdésével kapcsolatos egyéb — így a hasznok, károk és költségek tekintetében 160