Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

nek alapjául szolgáló jogviszony tartalmától függ, hogy a tulajdonosnak egyáltalán jár-e s milyen időponttól kamat vagy más ellenszolgáltatás. A felajánlott összeget meghaladó kártalanítás után kamatot csak kérelemre lehet megítélni, de a bíróságot ezzel kapcsolatban a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint kioktatási kötelezettség terheli. Ha a volt tulajdonos a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követően is birtokban marad, a kisajátítást kérőt ilyen esetben is kamatfizetési kötelezettség terheli, és a kamat fizetésének kezdő időpontjára a Kr. 34. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A Tvr. 15. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget az ott meghatározott határidőn belül attól függetlenül köteles kifizetni, hogy a birtokbaadás eddig az időpontig megtörtént-e. Ilyen esetben a kisajátítást kérő a volt tulajdonossal szemben az ingatlan birtokba adásáig terjedő időre — az eset körülményeihez képest — egyéb igényt (kártérítés, használati díj stb.) érvényesíthet. PK 26. szám A tulajdonoson kívül más jogosult (haszonbérlő, haszonélvező stb.) a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás iránti igényét a kisajátítást kérővel szemben érvényesítheti. Az 1965. évi 15. számú tvr. 11. §-a szerint a kisajátítást kérő — a törvényerejű rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve — a kisajátított ingatlan tulajdonjogát tehermentesen szerzi meg. A 12. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy pénzbeli kártalanítás esetében a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok — a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével — megszűnnek. A továbbiakban a 17. § azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás — ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a tulajdonost illeti meg. Ugyanakkor a 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. Végül a kisajátítási eljárásban a pénzbeli kártalanítás mértékét a Tvr. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége rendezi. Az ügyfél fogalmát a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 8. §-ának (1) bekezdése akként határozza meg. hogy a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (tulajdonos, földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, a telekkönyvből19 kitűnő jogosultak stb.). Az említett rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy ingatlan kisajátítása esetében nemcsak a tulajdonos, hanem más jogosultak (haszonélvező, haszonbérlő stb.) is közvetlenül a kisajátítást kérővel szemben támaszt19 Lásd az 5. sz. lábjegyzetet a 69. oldalon. 156