Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 31 — Megszorító intézkedések. 2. a N. megszorítja az elővásárlási jog gyakorlásának körét, a) midőn 7. §-ának 2. pontjában kimondja, hogy elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye a község (város)' belterületen, sem annak külterületén fekvő ingatlanra, ha azt gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep létesítése, kibővítése vagy fentartása céljára szerzik meg ; az idézett pont értelmében azonban az elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor nincs helye, ha a telepengedélyezésre illetékes hatóságnak az iparfelügyelőség meghallgatása után hozott jogerős határozatával igazolják, hogy a megszerzett ingatlanokból az említett célra mekkora terület szükséges ; b) midőn 23. §-a utolsó bekezdése szerint az államot illető elővásárlási jog alól kiveszi azokat a tagosítás céljait szolgáló birtokcseréket, amelyekhez a földmívelésügyi miniszter az Állandó Gazdasági Szakbizottság véleménye alapján előzetesen hozzájárul. N. V. U. 5. §. Az érdekelt fél a V. R. 12. §-a szerint bizonyíthatja azt, hogy kisvagy nagyközségben fekvő belsőségre az előző §-ban idézett jogszabályok értelmében elővásárlási jognak helye nincsen. Azt a körülményt azonban, hogy a beépített ingatlan mezőgazdasági mívelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtest-e, a telekkönyvi hatóság hivatalból a telekkönyv megtekintésével állapítja meg. Ha kis- vagy nagyközségben fekvő beépített belsőség mezőgazdasági mívelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtest, a telekkönyvi hatóság az ilyen belsőségnek lejegyzését a fél kérelmére az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélye nélkül csak akkor rendelje el, ha a lejegyzett belsőséget egyidejűleg más mezőgazdasági birtokrészlethez hozzájegyzi, vagy ha a lejegyzést valamely jogügylet alapján kért és elrendelt telekkönyvi bejegyzés foganatosítása teszi szükségessé. A kis- vagy nagyközségben fekvő belsőségen levő építményt mindig úgy Belsősó?. kell tekinteni, hogy az mezőgazdasági üzem céljait szolgálja, hacsak a helyhatóság az ellenkezőt nem bizonyítja. A helyhatóság bizonyítványa azonban az ellenkező bizonyítására csak akkor fogadható el, ha abból világosan kitűnik az a tény, hogy az építmény nem szolgálja mezőgazdasági üzem célját (pl. ilyen és ilyen gyár; kizárólag kocsma). Az államot illető elővásárlási jognak a kis- és nagyközségekben fekvő belsőségekre is kiterjesztése következtében hatályát veszti a V. R. 250. §-ának a belsőségek ügyleti forgalmáról szóló 4. pontja. Az ott felhívott 5.200/919. M. E. számú rendelet a kis- vagy nagyközségben levő belsőségre ezután már csak akkor irányadó, ha az annak értelmében szükséges hatósági hozzájárulás kérdésében döntésre hivatott szerv a N. életbelépésének napja (1924 május 3-ika) előtt a hozzájárulás kérdésében már határozatot hozott s az kellő időben beadott fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, vagy kellő időben beadott fellebbezés következtében a hatósági hozzájárulás kérdése még a N. életbelépése előtt elintézést nyert. V. U. 248. §. A jelen rendelet életbelépésével hatályát veszti az átmeneti szabályokról szóló 55.555/921. F. M. számú (a Budapesti Közlöny 1921. évi 19. számában kihirdetett) rendelet. Helyébe, amennyiben a következő szabályokból más nem következik, a jelen rendelet lép. V. U. 249. §. Az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő elmúlása megszállott területen fekvő ingatlanra vagy olyan ingatlanra, amelynek telekkönyve megszállott területen van, nem számítható korábbi határnaptól, mint a megszállás megszűnésétől, illetőleg a vonatkozó telekkönyvnek meg nem szállott területen fekvő telekkönyvi hatóság kezelésébe adásától. V. U. 250. §. Az ingatlanok forgalmának ideiglenes szabályozásáról szóló 5.200/919. M. E. számú rendelet ezután csak a következő esetekben nyer alkalmazást : 1. ha a jogügylethez az 5.200/919. M. E. számú rendelet 1. §-a vagy 7. §-ának 2. bekezdése értelmében szükséges hatósági hozzájárulás kérdésében való döntés iránt az eljárás 1920. évi december hó 7. napja előtt már megindult; 2. ha a jogügylet még az 1920: XXXVI. t.-c. életbelépése előtt kelt s azt illetékkiszabás végett megfelelő helyre az idézett törvény életbelépése előtt már bemutatták (1920: XXXVI. t.-c. 18. §. utolsó bekezdése); 3. ha tekintet nélkül a jogügylet keltére, az elidegenítés tárgya erdő s az államot az 1920: XXXVI. t.-c. III. fejezete értelmében illető elővásárlási jog Átmeneti szabályok.