Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

774 Betétszerkesztési törvények. Ha a telekkönyvi birtokrészletnek csak egy része esik az ártérbe, akkor a betét A) lapjának 3. rovatába ki kell tüntetni, hogy a birtokrészletekből mekkora térmértékű rész esik az ártérbe, és hogy ennek mennyi a kataszteri tiszta jövedelme. «x) 2. §. Az 1886 : XXIX. t.-c. 10. §. első bekezdésének első mondatában »és 9. §§.« helyébe »§«, — a második bekezdése végén pedig a »(7., §. §§.)« helyébe »(7. §.)« kitétel lép. 3. §. Az 1886: XXIX. t.-c. 26. §-ának eddigi második bekezdése helyébe új második s harmadik bekezdésként a következő rendelkezések lépnek : »Ha a birtokrészletek ártérminőségét a telekkönyvben ki kell tüntetni (9. §.), a telekkönyvi hatóság a vízrendező-társulatot megkeresi, hogy az ártérminőség telekkönyvi kitüntetéséhez szükséges munkálatot a pénzügyi hatósággal idejekorán közölje. A pénzügyi hatóság azokra a birtokrészleteki*e nézve, melyek csak részben esnek az ártérbe, az ártéri részek kataszteri tiszta jövedelmét a munkálatban külön-külön kitünteti s az így kiegészített munkálatot a telekkönyvi hatóságnak megküldi. Amennyiben a közérdekből sürgős betétszerkesztésnek befejezését máskülönben el kellene halasztani, az igazságügyminiszter elrendelheti, hogy az ártéri adatok (9. §.) telekkönyvi kitüntetése egészben, vagy kijelölendő részében a betétek közzététele után történjék meg.« 4. §. Az 1886 : XXIX t.-c. 45. §-ának első mondatában »és 9 §.« helyébe »§« kitétel lép. 1) A műszakilag nem fejlesztett ártér a telekkönyvi betétekben nem tüntetendő ki. Előfordult eset alkalmából abban a kérdésben, hogy ki kell-e tüntetni az árteret a telekkönyvi betétekben akkor, ha műszakilag készített ártérfejlesztési munkálat nem készült, — a m. kir. igazságügyminiszter a következőket jelentette ki: Az 1900 : XV. t.-c. 1. §-a szerint az ártérminőséget a telekkönyvi betétekben csakis abban az esetben kell kitüntetni, ha az ártér pontosan kimutatható. Ugyané törvényszakasz szerint az ártérminőséget a betétek A) lapján, az ártért a fensíktól elválasztó ú. n. hullámvonalat pedig a kataszteri térképnek telekkönyvi térképül szolgáló másodlatán kell feltüntetni. Az idézett törvény 3. §-a továbbá akképen intézkedik, hogy a földrészletek ártérbe eső részének kataszteri tiszta jövedelmét a pénzügyi hatóság határozza meg s mutatja ki. Ezekből a törvényes szabályokból az következik, hogy miután az ártérminőséget a telekkönyvben azoknál az adatoknál kell feltüntetni, amelyeket a telekkönyv a kataszterből vett át és amely adatoknak a fennálló szabályok szerint kataszteri adatoknak kell lenni, — miután továbbá a pénzügyi hatóság csakis kataszteri részletek kataszteri tiszta jövedelmét számítja ki, az ártéri adatokat csak akkor és úgy szabad a telekkönyvi betétekben feltüntetni, ha és amiként azokat a kataszteri munkarészekben feltüntették és hogy a kataszteri hatóság van hivatva megállapítani azt is, hogy a vízrendező társulat az árteret pontosan mutatta-e ki. Nincs ennélfogva helye annak, hogy az ártérminőséget a vízrendező társulatnak oly munkálata alapján tüntessék fel a telekkönyvben, amelyben az ártér, a kataszteri hatóság megállapítása szerint, pontosan kimutatva nincsen. (25.661/1910.1. M. számú közlemény.).