Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1900 : XV. t.-c. 5—10. §. 775 Az így megváltozott §-hoz második bekezdésül a következő rendelkezés járul : »Ha az ártért a fensíktól elválasztó vonal a kataszteri térképnek azon a másodlatán, mely a 25. §. értelmében hiteles telekkönyvi térképül fog szolgálni, kitüntetve nincsen, a szerkesztő-bizottság a felmérési felügyelőséget megkeresi, hogy e vonalat az illető térképmásodlaton utólag tüntesse ki.« 5. §. Az 1886: XXIX. t.-c. 76. §-a 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : »2. hogy a vízrendezési társulatoknak kérelmére és költségére, a törvény 9. §-ában foglalt előfeltételek esetében és a törvény vonatkozó intézkedéseinek megfelelő alkalmazása mellett az ártérbirtokok a telekkönyvi betétek szerkesztése előtt a telekjegyzőkönyvekben, a telekkönyvi betétek szerkesztése után pedig a betétekben kitüntethetők legyenek ; és hogy a vízrendezési társulatok kölcsönei — elsőbbségük sértetlen fentartása mellett — a társulatok kérelmére az ártérbe eső ingatlanokra jelzálogilag bekebelezhetők legyenek.« 6. §. Az 1889 : XXXVIII. t.-c. 28. §-a első bekezdésének harmadik mondatában »vagy 9 « szavak kimaradnál . 7. §. Az 1889 : XXXVIII. t.-c. eddigi 32. és 33. §-ai helyébe a következő új 8., 9., 10. és 11. §-ok lépnek : 8. §. Mihelyt az ingatlanok ártérminősége a telekkönyvben szabályszerűen ki van tüntetve, a vízrendező társulatok évi költségj áruiékai, valamint felvett kölcsöneik kamatjai és törlesztési járulékai csupán az ártérbe eső ingatlant terhelik. Ha tehát ártéri s fensíki ingatlan együttesen kerül végrehajtási árverés alá, az együttes árverési vételárat az ártér és fensík között a kataszteri tiszta jövedelem arányában kell megosztani, s a vízrendező társulatnak az 1881 : LX. t.-c. 189. §. c) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozandó követeléseit a vételárnak csupán az ártérre eső részéből kielégíteni. 9. §. A vízrendező társulatok követeléseinek behajtása végett ingatlanokra intézett végrehajtás esetén az 1881 : LX. törvénycikk 155. §-ának szabályától eltérően rendszerint csupán az a birtokrészlet bocsátható árverés alá, amely telekkönyvileg. egészben vagy részben ártérként van kitüntetve. A bíróság azonban azt a telekkönyvi jószágtestet, illetőleg ennek azt a birtokrészlet-csoportját, melyhez az első bekezdésben érintett birtokrészlet tartozik, együttesen bocsáthatja árverés alá, ha az együttes árverést a végrehajtást szenvedő vagy valamelyik telekkönyvi érdekelt abból az okból kéri, mert a jószágtest, illetőleg a birtokrészlet-csoport alkatrészei értékcsökkenés nélkül gazdaságilag egymástól el nem különíthetők. A bíróság e kérelem felett csak az érdekeltek meghallgatása után határozhat. 10. §. Ha az a birtokrészlet, melyre a vízrendező társulat