Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)
1893. évi 24.366. I. M. számú rendelet 41. §. 12 1 5 állapítható, vagy megállapítható ugyan,, de a birtokrendezési perbeli ítélet vagy egyesség szerint az ingatlan a volt telekkönyvi tulajdonostól különböző más személy illetőségeként adatott ki. Az 1. esetben az ingatlannak a tagosítás vagy úrbéri rendezés előtti szerzése és birtoklása — amennyiben a birtoklás a tagosítás vagy birtokrendezés végrehajtásától fogva a szerző -vagy annak jogutóda által az előbb birtokban tartott ingatlan helyett kiadott ingatlanra nézve folytattatik — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése szempontjából. ugyanazon ingatlan megszerzésének és meg nem szakított birtoklásának tekintendő.1) A 2. esetben a tényleges birtoklást a tulajdonjog bejegyzésének alapjául csak az érvényesítheti, aki vagy akinek jogelődje az ingatlant a birtokrendezési perbeli ítélet vagy egyesség végrehajtása után szerezte attól, akinek tulajdonául az ingatlan a tagosítás vagy úrbéri rendezés végrehajtása alkalmával kiadatott és a birtoklás tartama is csak az említett végrehajtás utáni birtokbavétel napjától illetve ha a birtokbavétel előbb történt, a végrehajtási átadás napjától számíttatik. A KÍKÜldött hivatalból tartozik kinyomozni, hogy a tényleg birtokolt ingatlan azonos azzal a telekkönyvi birtokrészlettel, amelyre a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján való bejegyzése kéretik. 41. §. Ha tényleges birtoklás és az 1886 : XXIX. t.-c. 15., 17. és 18., az 1889 : XXXVIII. t.-c. 6. és 7. §-ai vagy az 1891 : XVI. t.-c. 15. §. b) pontja alapján a tulajdonjog bejegyzése iránti igényt házastárs kívánja érvényesíteni közvetlenül a másik házastárs ellenében, vagy ha a tényleges birtokos jogelődjére közvetlenül ennek házastársa ruházta át az ingatlant, a kiküldött az igénylőt, amennyiben az 1891 : XVI. t.-c. 15. §. c) pontjának megfelelő közjegyzői okirat be nem mutattatott, ilyen okiratnak a helyszíni eljárás befejeztéig leendő bemutatására utasítja, és a tulajdonjog bejegyzése iránti jegyzőkönyvet csak a közjegyzői okúat bemutatása alkalmával veszi fel. Közjegyzői okirat nem szükséges, amikor az ingatlan az egyik házastársról mint telekkönyvi tulajdonosról vagj~ mint birtokosról előbb egy vagy több más személyre szállott át, és csak ezek átruházása következtében került a másik házastárs tényleges birtokába (1886 : XXIX. t.-c. 17., 18., 1889 : XXXVIII. t.-c. 6. és 7. §§-ai, 1891 : XVI. t.-c. 15. §. b) pontja). Ilyen esetben a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésére az általános szabályok alkalmazandók. 1) Ez a rendelkezés szoros összefüggésben van a 110. §-nak azzal a rendelkezésével, hogy a külön jegyzőkönyvek alapján a bejegyzések annak a nyilvánkönyvi állásnak megfelelően rendelendők el, mely a telekkönyv átalakítása folytán létesül, mivel a tényleges birtokost tulajdonosúi csak olyan ingatlanra szabad bejegyezni, amelyet a külön jegyzőkönyv felvétele idejében tényleg birtokában tart.