Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)
1154 Betclszerkesztű személyzet. az 1880 : XXIX. t.-c. 75. §-ának c) pontjában és 80. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeljük •}) 1. Az alkalmazandó bírák, albírák, telekkönyv vezetők és segédtelekkönyvvezetők állásuknak megfelelő vidéki fizetést és lakpénzt húznak, még pedig fővárosi működésük tartama alatt is. 2. A vidéki fizetés és lakpénz mellett alkalmazandó bírák, albírák, telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetők azon idő alatt, míg a Budapesten székelő kir. bíróság mint telekkönyvi hatóság területén működnek, helyi pótlékkal láttatnak el, melynek összege : a) bírákra 500 forintban, b) albírákra 400 forintban, c) telekköiryvvezetők és segédtelekkönyvvezetőkre pedig egyaránt 300 forintban állapíttatik meg. 3. A betétek szerkesztésénél közreműködők részére ebbeli működésük tartama alatt napidíj és fuvardíj helyett évi átalány jár és pedig : a) bírák és albírák részére egyaránt 400 forint napidíjátalány és 200 forint fuvardíj-átalány; b) a telekkönyvvezetők és segédtelekkönyvvezetők' részére egyaránt 300 forint napidíj-átalány és 200 forint fuvardíjátalány.2) a) V. ö. 26095/97. I. M. és a családi viszonyok nvilvántartása tárgyában 11239/906. I. M. E. rendelettel. 2) Kiegészíti 14537/90. I. M. A betétszerkesztő közegeknek járó fuvardíj és napidíjátalány nem tartozván az 1893 : IV. t.-c. alapján igényelhető illetmények közé : az eZ9n átalányok tekintetében felmerülő vitás kérdések érdemi elbírálása a magyar kir. közigazgatási bíróság hatáskörén kívül esik. Egy betétszerkesztő albíró az ellene indított fegyelmi eljárás során hivatalától fegyelmileg felfüggesztetvén, fél fizetésen kívül fuvardíj- és napidíj-átalánya is visszatartatott. A fegyelmi eljárás befejeztével hivatalába visszahelyeztetvén, a visszatartott félfizetés az 1871 : VIII. t.-c. 65. §-ának megfelelően teljesen megtéríttetett, de a fuvardíj- és napidíj-átalány kiutalványozása az 1887. december 18-án 43.900. I. M. sz. a. kelt pénz- és igazságügyminiszteri rendelet 3. §-ára. való tekintettel (melynek értelmében a szóban lévő átalányok csak a betétszerkesztésnél való tényleges közreműködés tartamára járnak) megtagadtatott. Az elutasító határozat ellen folyamodó panasszal élvén, a m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi január hó 23-án 82. k. sz. a. a következő végzést hozta. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt érdemi bírálat mellőzésével visszautasítja. Indokok: N. N. hivatalától fegyelmileg felfüggesztve volt betétszerkesztő albíró sérelmesnek panaszolja, hogy a magyar kir. igazságügyminis/,ter panaszoló részére a betétszerkesztésnél történt alkalmaztatása idejére járó fuvardíj és napidíjátalányából visszatartott részösszegek kiutalványozását megtagadta. Ebben az esetben azonban az 1896 : XXVI. t.-c. 83. §. I. pontja alapján csak akkor volna helye bírói panasznak, ha az 1893 : IV. t.-c. szerint járó