Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1153 Az 1887 december 18-án kelt 43.900. I. M. számú pénz- és igazságügyminiszteri rendelet a telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazandó bírák és bírósági hivatalnokok járandóságainak szabályozása tárgyában. A telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazandó bírák és bírósági hivatalnokok járandóságainak szabályozása végett h) ha 65-ik évét betöltötte ; fv. ö. 1892 : XXX. t.-c.) c) ha a köteles szolgálati időt kitöltötte ; vagy d) ha hivatalok vagy állomások szervezése vagy azok megszüntetése következtében, vagy ellene hozott fegyelmi ítélet folytán, megfelelő állomásra el nem helyezhető. 28. §. A 26. és 30. §-okban említett esetek kivételével azon állami tisztviselők, altisztek és szolgák, kik tíz beszámítható szolgálati évvel még nem bírnak, ha a 20. §. a), b) és c) pontjaiban felsorolt feltételek be is következnek, csak végkielégítési-e tarthatnak igényt, mely bezárólag öt beszámítható szolgálati évig a beszámítható javadalmazás egy évi összegében, öt éven túl egész tíz évig pedig két évi összegben állapítandó meg egyszersmindenkorra.« Szakdíjnokokra alkalmazást nver az 1897 : XXIV. t.-c. is (1. 4825/98. I. M. E.) Szabadságideje betétszerkesztő bíráknak 1. 63491/98. I. M. közieméin a B. U. 45. §-ánál és 21323/87. I. M. köv. §-ai : »18. §. Az e.-f. bíróságoknál a bírák és bírósági hivatalnokok szabadságideje akként jelölendő ki, hogy az igazságszolgáltatás rendes menete biztosítva legyen. Emellett gond fordítandó arra, hogy a sürgős gazdasági munka, jelesen az aratás és szüret idején azok, akik a föld vagy szőlőmiveléssel foglalkoznak, a munkától tömegesen el ne vonassanak ; s ezen körülmény a szabadságidő kijelölésénél is kellő figyelembe veendő. 19. §. A 18. §. rendelkezésének figyelemben tartása mellett a kir. törvényszéki elnök a törvényszék kerületében alkalmazott bíráknak és bírósági hivatalnokoknak szabadságidejét a törvény által megállapított időtartamban az illetők kivánatát és személyes igényeiket (családi viszonyaikat) is lehetőleg figyelemben tartva, egyhuzamban vagy legfeljebb egyszeri megszakítással rendszerint a nyári (május—október) hónapokban jelöli ki. A járásbíróságok tagjainak szabadságolása az illető járásbírónak vagy helyettesének meghallgatása mellett eszközlendő. A segéd és kezelő személyzet tagjai szabadságidejét a törvényszéki elnök azon időben fogja rendszerinl kiadni, midőn a bírák nagyobb számban való távolléte miatt távollétük az ügymenetre káros befolyással nincsen. 20. §. A kir. törvényszék elnöke rendkívüli szükség esetében a törvényszék kerületében alkalmazott bírót vagy bírósági hivatalnokot a 16. §-ban említett körülmények figyelembe vételével szabadságideje alatt is utasíthatja állásának elfoglalására. Az elnök ily időközi behívást tárgyazó intézkedését indokolni tartozik. Ezen elnöki intézkedésnek az illető bíró vagy bírósági hivatalnok azonnal megfelelni köteles, az ellen azonban 8 nap alatt az igazságügyminiszterhez intézendő felfolyamodással élhet. 21. §. A bírósági elnökök intézkedései ellen benyújtott felfolyamadások az igazságügyminiszterhez késedelem nélkül felterjesztendők és a felfolyamodással megtámadott elnöki határozat hiteles másolatával, valamint az ezen határozat kézbesítését igazoló vétbizonyítvánnyal felszerelendők. Az elnök a felfolyamodás tartalmára vonatkozó netáni észrevételeit jelentésében adja elő.« Sebess : Telekkönyv. 73