Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

874 Betélszerkeszlési utasítás. kisajátítottak, a közönséges telekkönyvből le vannak jegyezve, habár a betétszerkesztő bizottság meg nem győződhetett arról, hogy azok az illető vállalat tulajdonaként a központi telekkönyvben már fel vannak véve.1) 145. §. Avégett, hogy a vagyonátruházási illeték az 1892 : XXIX. t.-c. 12. §-ának2) alapul vételével kiszabható legyen, köteles a betétszerkesztő bizottság lehetőleg a betétek szerkesztése közben (119—139. §§.), vagy a körülményekhez képest a szerkesztési munkálat befejezése után a XXVIII. mintának megfelelő kimutatásba a külön jegyzőkönyvhöz csatclt írásbeli, illetve az abban körülírt szóbeli utolsó, valamint az idézett törvény 12. §-ának kedvezményében nem részesülő közbeeső átruházások (146. §. 1. pont) feltüntetése mellett esetről-esetre bevezetni mindazokat a tulajdonjogi bejegyzéseket, amelyek a T. 15—18. és a N. 5., 6., 8., 11. és 12. §§-ain alapulnak. A kimutatás tartalma a rovatok felirataiból kivehető lévén, itt csak az jegyeztetik meg, hogy a 8. rovatban zárjel közt feltüntetendő az is, vájjon a jogügylet írásbelileg vagy szóbelileg köttetett-e ? A N. 21. §-ának esetében az illeték kiszabása végett szükséges másolatra a kimutatás 8. rovatában hivatkozni kell és a másolatot hivatalból hitelesítve a jegyzékhez kell csatolni. Ha a fél azt állította, hogy a jogügyletet illeték kiszabása végett már bejelentette, vagy hogy az illetéket már le is fizette, de e tekintetben kétségtelen bizonyítékot nem képes felhozni, a jogügylet a kimutatásba szintén felveendő, de az észrevételek rovatában feltüntetendő az állítólagos bejelentésnek és illetve a fizetésnek éve és napja, valamint az a pénzügyi hatóság, amelynél a bejelentés vagy fizetés állítólag történt. Ha valamely jogügylet 1892 dec. 30. óta köttetett (146. §. 2. p.) és az okiratnak illeték-kiszabás végett történt bemutatása hitelesen igazolva nincs, az észrevételek rovatában feltüntetendő az a nap, amelyen az okirat a bizottság elé terjesztetett. Ugyancsak az észrevételek rovatában feltüntetendő az a körülmény, hogy a vagyonátruházás egyenes ágbeli rokonok között, szülők és vő vagy meny között, avagy házastársak között jött létre ; valamint az esetek bármelyikében feltüntetendők az illeték kiszabása végett bejelentett azon netaláni előbbi birtokváltozások, amelyeknél fogva az 1887 : XLV. t.-c. 1. §. és az 1892 : XXIX. t.-c. 12. §-a2) értelmében a kiszabandó illeték mérséklésének van helye ; és illetve az a körülmény, hogy az ilyen előbbi birtokváltozás után kiszabott illeték megfizettetett. Az előbbi birtokváltozás feltüntetése azonban csak az esetben teljesítendő, ha az ez után járó illeték kiszabása végett történt beje*) V. ö. 1868 : L t.-c. és 1881 : LXI. t.-c. 2) Helyébe lépett 1900 : XV. t.-c. 13. és 14. §.