Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1893. évi 19665. I. M. számú utasítás 146. ,§. 875 lentés az átruházási okiratra vezetett hivatalos záradékkal vagy a kiszabott illeték megfizetése hivatalos nyugtával igazoltatik. Végre szem előtt tartandó a kimutatás készítésénél az, hogy az 1892: XXIX. t.-c. 12. §.*) szerint »utolsó vagyonátruházás« alatt az örökösödés útján történt átszállás is értesítendő. Ennélfogva olyan esetben, amikor a tényleges birtokosra, kinek tulajdonjoga a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával bejegj^eztetett, az ingatlan örökösödés útján szállott át, az utolsó vagyonátruházásnak, mely után a szabályszerű illeték jár, az említett örökösödési vagyonátszállás tekintendő és az idézett törvényszakasz korlátai között csak az vezetendő be a kimutatásba ; az örökösödést megelőzőleg élők között történt vagj^onátruházás pedig már közbeeső jogügyletnek tekintendő, melyre esetleg ugyanezen törvényszakasz kedvezménye alkalmaztatik (145. §. 1. p.). A kimutatás egyes tételei egymástól vonallal elválasztandók. A betétszerkesztő bizottság a kitöltött kimutatást lehetőleg azzal az alkalommal, mikor az elkészült betéteket a T. 58. §-ának értelmében bemutatja, a jelen §-ra való hivatkozással közvetlenül annak a kir. adóhivatalnak köteles megküldeni, melynek kerületéhez az illető község tartozik. Olyan esetben, amikor a tulajdonjog bejegyzése a T. 15—18. és a N. 5., 6., 8., 11. és 12. §§-ainál fogva okirat alapján történt, az illeték kiszabására hivatott pénzügyi hatóság megkeresésére köteles a telekkönyvi hatóság az irattárában eredetben vagy hiteles másolatban meglevő okiratot (175. §.) a pénzügyi hatóságnak megküldeni, annak kijelentésével, hogy az áttett okirat 15 napon belül a telekkönyvi hatósághoz visszaküldendő.2) 146. §. Az 1892 : XXIX. t.-c. 12. és 13. § fainak1) alkalmazására vonatkozólag meg jegyeztetik : 1. A 12. §. értelmében bélyeg és illeték nem fizettetik az olyan közbeeső jogügylet után, amely a törvény hatályba lépte, tehát 1892. évi december hó 30. előtt köttetett, de az illeték kiszabása végett ugyanezen időig be nem jelentetett ; vagy bejelentetett ugyan, de az illetékről szóló fizetési meghagyás 1893. évi december hó 30-ig nem kézbesíttetett. 2. Ugyanezen törvényszakasz értelmében a jogügylet vagy öröklés kellő időben való bejelentésének elmulasztása miatt felemelt illeték vagy bírság az utolsó, illetőleg a közvetlen vagyonátruházás után abban az esetben nem szabható ki, ha a jogügylet a törvény hatályba lépte, tehát 1892. évi december hó 30. előtt köttetett, vagy az öröklés ugyané nap előtt nyílt meg. 3. Azok a helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők és lelkészi bizonyítványok, amelyek az 1892 : XXIX. t.-c. 13. §-a3) értelmében bélyegmentesek, esetről-esetre !) Helyébe lépett 1900 : XV. t.-c. 13. és 14. §. 2) V. ö. az egész §-t az 1900 : XV. t.-c. 13. §-ával. 3) V. ö. 1900 : XV. t.-c. 13. és 14. §-ával.