Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 20—21. §. 15 Ennélfogva azon fekvő javak, melyek özvegyi vagy hajadoni jog, szerződési zálog, ideiglenes érdemdíjazás vagy bírói zálog alapján birtokoltatnak : külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők (1852 november 29-iki nyíltparancs 11., 22. és 24. §-ai.) D) Az egyes telekkönyvi jószág iránti bizottmányi tárgyalásoknáli eljárás. 20. §• A bizottmány köteles mindegyik földbirtokos vagy képviselője előadásai szerint a 9. és 10. §-ban kijelölt segédadatok alapján azon fekvő javakat, melyek annak részére külön telekkönyvi jószágokkép fölveendők, kinyomozni. 21. §. Ha a földbirtokos által birtokcíme bebizonyítása végett okiratok (adásvevési vagy záloglevelek, ítéletek stb.) terjesztetnek elő : ezeknek a birtokcímet vagy a birtok jogi minőségét tárgyazó lényeges tartalma a jegyzőkönyvben velős rövidséggel előadandó ; ezenkívül ezen okiratok másolatai bemutatandók, vagy a bizottmány által a fél költségére azonnal elkészíttetendők, melyek a bizottmány által összeegyeztetvén, hivatalból mint három év alatt ezen jószágokról végrendeletikig a fiutódok javára oly joghatállyal intézkedhessenek, hogy ezen végrendelet a leányágbeli utódok által az átalános polgári törvénykönyvben megállapított köteles rész cimén vagy az özvegy által, meg ne támadtathassék, ha ugyan ezen utódok és az özvegy legalább azt, ami őket az említett javakból az eddigi törvények szerint jogosan illette, megkapják. Hogy az ezen engedelem folytán tett végrendelet joghatállyal bírjon : szükséges, hogy ez a törvényes kellékekkel írásban szerkesztessék s az okirat kelte után legfölebb hat hónap alatt, de semmi esetben sem később, mint az átalános polgári törvénykönyv hatályba lépte utáni három év elteltével, azon első folyamodási polgári törvényszéknél, melynek kerületében a jószág fekszik, eredetiben letétessék.« »11. §. Az általános polgári törvénykönyv hatálya előtt keletkezett özvegyi vagy hajadoni jog az eddigi törvények szerint érvényesítendő. Ezen jogok elenyészése után pedig az özvegyi vagy hajadoni joggal terhelt javak öröklésére hivatott magánszemélyeknek, a királyi fiscusnak vagy a háramlási jog gyakorlására jogosított más személyeknek vagy testületeknek az eddigi törvényeken alapuló öröklési igényei lépnek hatályba. Ezen igények azonban különbeni elvesztés mellett az átalános polgári törvénykönyv hatályba léptétől számítandó egy év alatt az illető dologi bíróságnál bejelentendők és erről egyszersmind a javak birtokosai értesítendők. Ha az ilyes igények első bejelentése után más személyeknek más későbbi bejelentései fordulnak elő, a bíróság köteles erről nemcsak a iavak birtokosait, hanem az előbbi igény bejelentőit s egyszersmind a későbbi követelőket is a már támasztott igényekről értesíteni. Az első év utáni még egy év lefolytáig a bejelentett igények, különbeni elvesztése mellett, minden érdeklettek ellen törvény útján érvényesítendők.« »16. §. A fekvő javak tulajdonának az átalános polgári törvénykönyv hatálya előtt kötött átruházásai : örökbevallás (fassio perenalis), csere (cambium), peregyesség (transactio), érdemdíjazás (inscriptio ob fidelia servitia) sem az eddigi törvények szerint a javak minőségéből származott igényekből újonnan indítandó perekkel, úgymint : előintés elmulasztása miatti érvénytelenítési (ad invalidationem ex neglecta praemonitione) sérelem miatti érvénytelenítési (ad invalidationem ex prejudicio) perrel, sem