Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

14 Telekkönyvi helyszínelés. Ezen eseteken kívül az ilyes földek külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők. c) Ha valamely belső telek a politikai hatóság engedelmével már egy önálló laképület fölépítésére van szánva : ez épületrészminőségben külön telekkönyvi jószágkép veendő fel. d) Ahol már fennidézett törvénycikk értelmébeni telek- és betáblázási könyvek léteznek, azok t<3vább folytatandók (általános polgári törvénykönyv 446. §.) Ha az ilyes könyvek célszerűbb alakbani vezetésének szüksége mutatkoznék : erről a telekkönyvigazgatóságnak jelentés teendő, mely véleményét elhatározás végett a minisztérium elé terjesztendi. e) Ha a polgári fekvő javak között nemesi földek vagy birtokok (udvartelkek) is fordulnak e'ő : ezek mint külön telekkönyvi jószágok veendők fel az újonan kész.tendő városi telekkönyvbe ; vagy ha a városnak már telek- és táblázási könyvei vannak : ezekbe utólagosan bejegyzendők, mivégre azokról kü ön telekkönyvi jegyzőkönyvek szerkesztendők s ezen rendelet utasítása szerint a közzétételbe befoglalandók. 18. §. A szabadkerületek és községek fekvő javainál mint általában mindazon fekvő javaknál, melyek tulajdonképeni értelemben sem nemesi, sem polgári birtokoknak, sem az 1853 március 2-iki nyíltparancsok értelmébeni úrbéri földeknek nem tekintethetnek : a telekkönyvek alakításánál a 15—17. §-okban kijelölt, hozzájok leginkább hasonló fekvő javakra nézve előadott szabályok szerint kell eljárni. 19. §. Azon jogcím különbsége, me'yen több fekvőjavak birtokoltatnak, általában nem akadályozza azt, hogy azokból egy telekkönyvi jószág alakíttassák, ha mindegyik jogcím magában véve a teljes tulajdont állapítja meg. (1852 november 2l)-én kelt nyíltparancs 5. és 10. §-a).1) hamis vagy már kifizetett kötelezvény volt betáblázva s ez azon kötelezvény iránt per útján bíróiképen felmentetett, a legfelsőbb bíróságnak, vagy ha a pert a másik fél felébb nem vitte, azon bíróságnak, mely a kérdés felett utoljára itélt, felmentő ítélete mellett is megtörténhetik a kitáblázás. 23. §. A betáblázás <iíj;i minden kötelezvénytől, mely 200 forintnál nagyobb sommáról nem szól, 1 frt 30 kr. — 200 forintokat meghaladó sommától minden kötelezvénytől 3 frt. A kitáblázásért díj nem jár. 24. §. Fiumére nézve az ott gyakorlatban lévő betáblázási rendszer tovább is megtartatik.« J) Az 1852. november 29-iki ősiségi nyílt parancs idézett szakaszai : -5. §. Az általános polgári törvénykönyv hatályba lépte napjától kezdve az öröklött s szerzett, az adományi s más vagyon s a Fi- és leányág közötti különbség, sem az élők közötti vagy a halál esetérei rendelkezhetési jogra, sem pedig a törvényes örökösödésre befolyással nem bír. Az általános polgári törvénykönyvnek az örökösödést tárgyazó rendeletei, a vagyon és személyek minden nemeire kiterjednek. A csupán fiágat illető öröklött ősi és nemesi javak jelenlegi birtokosainak azonban megengedtetik, miszerint az általános polgári törvénykönyv hatályba léptétől számítva legfölebb