Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1853. ápr. 18-i rendelet 17. §. 13 b) Ha az ilyes fekvő jószág tulajdonosa még más, ugyanazon községben fekvő földeket (külső telkeket) bír : ezek a házzal egy telekkönyvi jószággá egyesítendők, ha azok eddig is azzal törvényesen vagy a törvényes szokás szerint egy egésszé voltak egyesítve, vagy ha a tulajdonos ezen egyesítésbe beleegyezik. ként letenni tartozik, addig, míg a hitelezők ki nem elégíttettek, mindig a városi tanács előtt fizesse le ; a tanács pedig a letett sommákból a kifizetendő követeléseket azonnal elégíttesse ki, s az eladó csak azt veheti kezéhez, ami hitelezőinek kielégítésén felül maradott. Ha valamely hitelező a városi tanács felszólítására egy hónap alatt sem jelentené ki akaratját, a vevőnek választásától függ, azon követelést a maga terhére átíratni vagy azt a városi tanács kezéhez letenni. 18. §. Midőn a betáblázással terhelt polgári vagyonnak csak egy része adatik el, a hitelezők betáblázott követeléseiknek csak azon részére nézve kivánhatnak a vevőtől biztosítást vagy kielégítést, ami a betáblázás alatti vagyonnak eladott részére esik, s ha ezen résznek mennyiségére nézve & felek egymás közt meg nem egyezhetnének, azt a városi tanács fogja rövid úton elintézni ; követeléseik többi része pedig tovább is az adós birtokában maradott vagyonrészt terheli. 19. §. Ha egyes személyek nemesi javaikra nézve a betáblázásnak azon módját akarnák behozni, mely a fentebbi §§-ok által a királyi városokra nézve megállapíttatott : szabadságukban álland e végre a megye közgyűléséből küldöttséget kikérni, mely az illető nemesi fekvő javakat hitelesen összeírja és felméresse ; mely munkálatot a megye közgyűlésére bemutatván, az ily módon hitelesen összeírt és felmért nemesi birtokokról egy különös jegyzőkönyv fog a megye által vitettetni. A küldöttség munkálkodásának valóságáról felelet terhével tartozik. 20. §. Addig is pedig, míg a megyékben is rendes földkönyvek hozatnak be, oly esetben, midőn az adósnak valamely különösen kijelelt birtokára történt a betáblázás és az adós azon birtokát elidegeníti, a vevő tartozik mindazon hitelezőket, kik követeléseiket különösen azon birtokra betábláztatták, annak megvételekor tudósítani s őket kielégíteni, vagy azon adósságokat a megvett "birtokkal együtt általvállalni, különben habár az egész vételbeli sommát az eladónak lefizette is, mindazon adósságok, melyek a megvett birtokra különösen valának betáblázva, azt tovább is terhelik. 21. §. Ugyanez lészen megtartandó akkor, midőn az adós valamely törvényhatóság alatt lévő s általános betáblázással terhelt minden birtokát eladja, habár más törvényhatóság alatt birtokai megvolnának is. 22. §. A kitáblázások csak a betáblázott kötelezvénynek visszaváltásával történhetnek, s ugyanazon hatóságnál teljesítendők, melynél a betáblázás történt. A visszaváltott kötelezvény kitáblázás alkalmával is eredetben előmutatandó, s a kitáblázásnak módjára s rendes feljegyzésére nézve az illető hatóságok épen azon szabályok szerint fognak eljárni, melyek a betáblázásra nézve e jelen törvénycikkelyben foglaltatnak ; ha azonban a kitáblázandó kötelezvény eltévedvén, eredetiben be nem mutathatnék, a kitáblázást sürgető fél az illető hátósághoz esedezést adand be, melyhez a hitelezőnek azon hitelesített elismerését, hogy a kitáblázandó s eltévedett kötelezvény valóságosan kifizettetett, hozzá csatolandja, és a kötelezvény megsemmisítésének és kitáblázásának eszközöltetését kérendi. Az ily kérelemlevél következtében az illető hatóság a betáblázott kötelezvény másolatát a helytartó-tanácsnak megküldi, a főkormányszék pedig ezt körlevél és a váltótörvénykönyv II. részének 213-ik §-ban említett hirlap által kihirdetvén, egy esztendei határidőt tüzend ki, melynek elfolytáig az, kinek birtokában a kihirdetett kötelezvény lenne, a kitáblázást sürgető törvényhatóságnál igényeit bebizonyíthatja ; ezen határidő után a kötelezvény megsemmisíttettnek jelentetik, s kitáblázása megengedtetik. — Végre ha valaki ellen