Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)
Bevezetés. XLI míg ha be volt jegyezve C. ellen is, akinek B. az ingatlant adásvétel alapján átruházta) ; a visszavásárlási jog, amelynél az eladó fenntartja magának, hogy az eladott ingatlant bizonyos idő múlva vagy bizonyos feltétel mellett meghatározott áron visszaveheti; a bérlet vagyis az a jogügylet, amelynél fogva a bérbeadó kötelezi magát, hogy valamely dolog használatát bizonyos időre a bérlőnek bérfizetés ellenében átengedi ; (a bérleti szerződésből folyó jogát a bérlő elvileg csak a bérbeadó ellenében érvényesítheti, de nem az ellen is, akire a bérbeadó az ingatlan tulajdonát a bérlet tartama alatt átruházta ; ez utóbbi ugyanis a bérletet a kikötött időre való tekintet nélkül az első törvényes felmondási időben felmondhatja és ennek az alapján a bérlőtől az ingatlan kiadását követelheti, amely esetben ez utóbbi legfeljebb kártérítésért fordulhat a bérlet időelőtti megszűnése miatt a bérbeadója ellen ; — ha azonban a bérlet a telekkönyvben be van jegyezve, végrehajtási árverés esetében való tulajdonosváltozástól eltekintve az új tulajdonos is tartozik alkalmazkodni a szerződési megállapodásokhoz ; — végrehajtás esetén pedig a bejegyzés rangsorában kárának az árverési vételárból való megtérítését igényelheti a bérlő) ; a haszonbérlet (a haszonbérleti szerződés a bérletétől abban különbözik, hogy a dolognak nemcsak használatára, hanem gyümölcsöztetésére is kiterjed, a bejegyzés hatálya természetében a dolog úgy áll, mint a bérletnél). A telekkönyvbe bejegyezhető jogok közé sorolja az 1859 aug. 18-án kelt igazságügyi és kereskedelemügyi miniszteri rendelet (1. az 518. lapon) a gyökösített, vagyis azokat az iparjogokat, amelyek valamely fekvőséggel oly elválhatatlanul vannak egybekapcsolva, hogy rendszerint csak azzal együtt ruházhatók át másra (ilyen iparjogokat többé nem engedélyeznek : 1884 : XVI. t.-c. 23. §.) Az iparjog az illető telekjegyzőkönyv birtokállási (A) lapján külön sorszám alatt jegyeztetett fel s az a végzés, amely a feljegyzést megengedte, a tulajdoni (B) lapon szintén bevezettetett. Ilyen bejegyzésnek azonban csak az iparhatóság megkeresésére volt helye. A 2819/88. I. M. számú rendelet pedig (1. az 561. lapon) a földtulajdonost megillető és általa másra átruházott kőszénkutatási,- kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási jogosultságot is a közönséges telekjegyzőkönyvben, illetőleg betétben az illető birtokrészletre bejeg3^ezhető vagy előjegyezhető jogok közé