Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. dec. 15.-i rendeld 74. §. 325 hitelezőinek szabadságában áll követeléseiknek a hagyatéki javakra s követelésekre biztosítását az örökös részérei átadás megtörténte előtt is bekebelezés vagy előjegyzés által eszközölni, amennyiben arra nézve a többi törvényes kellékek léteznek; de közvetlenül a hagyományos nevére leendő bekebelezése rendelendő el és pedig akkor is, ha a hagyományos a hagyaték tárgyalására nem jelent meg. Ha pedig az ingatlan hagyományhoz való jog vitás, a 85—88. §§. megfelelő alkalmazásával perre utasításnak van helye. Ez azonban a többi hagyatéki vagyon részleges átadását nem akadályozza. Másnemű hagyomány biztosításának az örökösödési ejárás során csak a hagyományos kérelmére és csak akkor van helye, ha a hagyomány törvényszabta alaki kellékekkel bíró végrendeleten, öröklési szerződésen vagy halálesetre szóló ajándékozási okiraton alapul. A biztosítás azonban az esetben is csak abból állhat, hogy a bíróság az átadó végzésben a hagyotékhoz tartozó ingatlanokra — az átadó végzésen alapuló tulajdonjognak bekebelezésével egyidejűleg — a hagyományos biztosítására szolgáló összeg erejéig zálogjog bekebelezését rendeli el és hogyha a hagyományosok igénye veszélyezettnek mutatkozik, — ami felett a hagyatéki bíróság a fennforgó' körülményeknek méltatásával belátása szerint határoz — a letétben levő készpénznek és értékpapíroknak kiadását a hagyomány kifizetésétől vagy biztosításától teszi függővé. E biztosítás mellőzendő akkor, ha az örökhagyó akként rendelkezett, hogy a hagyománnyal terhelt örökös vagy hagyományos a hagyományt biztosítani nem köteles. Ha a hagyatéki ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bekebelezéssel egyidejűleg a kötelesrészre jogosítottak biztosítására zálogjogi bekebelezés van elrendelve (77. §.), e zálogjogot a hagyományosok biztosítására rendelt zálogjogi bekebelezést megelőző rangsorozat kitüntetésével, több hagyományos biztosítására elrendelt zálogjogi bekebelezéseket pedig egyenlő rangsorozat kitüntetésével kell bekebelezni. Egyébiránt az örökösöktől kétségbe vont hagyományok az örökösök ellen intézett külön keresettel követelhetők. 94. §. Ha az örökhagyó tulajdonául bekebelezett valamely ingatlant az átadás előtt az érdekeltek magánkézből eladnak vagy más módon elidegenítenek, a hagyatéki bíróság — annak igazolásául, hogy az elidegenítés az ahhoz hozzájárult személyeken kivül más személyeknek az örökösödési eljárás során figyelembe veendő érdekét nem érinti — beleegyezhetik abba, miszerint az ingatlant az örökhagyó nevéről közvetlenül a vevő tulajdonául bekebelezzék (telekkönyvi rendelet 73. §.). A beleegyezés megadandó, ha az elidegenítés az összes érdekletteknek s vitás kérdések fennforgása esetén pedig az összes igényt tartóknak hozzájárulásával jött létre s amennyiben az említett szerződő felek között kiskorúak vagy gondnokság alatt állók is vannak, ha a gyámhatóság (71. §.) a kiskorúak vagy gondnokság alatt állók képviselője által kötött jogügyletet jóváhagyta, avagy pedig a képviselő által meg nem adott hozzájárulást, saját hozzájárulásával pótolta. A beleegyezés az örökhagyó halálától számított három hónap eltelte előtt csak azokban az epetekben adható meg, amelyekben a 73. §. szerint a három hónap eltelte előtt a hagyaték átadása is meg van engedve. Ha az érdekeltek kérik : a vevő tulajdonjogának bekebelezése végett a szerződésnek és a beleegyezés tárgyában hozott végzésnek áttétele mellett a telekkönyvi hatóságot a hagyatéki bíróság közvetlenül keresi meg.« 43.194/95. I. M. 90. §. Az érdekeltek részéről az örökhagyó tulajdonául bekebelezett valamely ingatlan eladására vagy más módon történt elidegenítésére vonatkozóan a hagyatéki tárgyalás során bemutatott okiratot a tárgyaló kir. közjegyző a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolja, az érdekelteknek a hagyatéklurósági beleegyezés tárgyában előterjesztett kérelmét és