Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

318 Telekkönyvi rendelet. összeg előadása hiányzik, az a bekebelezési vagy előj egyzési kérvényben kifej ezendö.1) Ha a jelzálog birtokosa ez esetben magát terhelve érzi azáltal, hogy bejegyzés végett felette nagy összeg adatott elő, ő annak kevesbítését kívánhatja, mi fölött a bíró a felek kihallgatása után határozand. 66. §. Ellenben oly jogok vagy terhek bekebelezése vagy előjegyzése végett, melyek mint a szolgalmak, bérlési jogok2), természetbeni járadékok, a kikötmény, a zálogjogtól lényegesen különböző természetűek : a pénzbeni felszámítás vagy egy bizonyos pénzösszegnek a lehető kárpótlás biztosításaképeni meghatározása nem kívántatik meg, habár azon jogok és terhek bekebelezése vagy előjegyzése által mint p. o. a bérlési j ognál egyszersmind a netaláni kárpótlásérti zálogjog állapíttatnék meg (általános polgári törvénykönyv 1121. §.). B) A bekebelezések és előjegyzések közös kellékei. 1. Eredeti okiratok. 67. §. Bekebelezések és előjegyzések csal-; eredeti okiratok alapján történhetnek.3) Bírósági egyességeknél a felek kiegyezése felől kiadott végzések4) vagy különös hivatalos okiratok (polgári perrendtartás 375. §.) eredeti okiratoknak tekintendők, melyekre bekebelezések vagy előjegyzések történhetnek. A számvevőségek, a pénzügyi s más hatóságok intézményeinek5) és hivatalos jegyzőkönyveinek másolatai az eredeti helyét 1) Árúhitel biztosítása végett bekebelezett zálogjog fenntartásának jogos alapja elesik, ha megszűnt annak a szerződésnek kötelező ereje, amelynek alapján a zálogjog bekebeleztetett. (K. 6297/902.). Valamely váltóhitelből eredt biztosítéki zálogjog hatálya fennáll akkor is, ha az eredeti váltó kicserélése folytán a váltókötelezettek személvében változás állott be, (K. 8453/903.). Az ingatlan tulajdonosa és az annak részére hitelt nyújtó fél közötti, tehát a két szerződő fél személyében kötött ügyletek biztosításául szolgáló zálogjogok az alapügyletben résztvett felek hozzájárulása nélkül s ekként úgy a hitelt nyújtó fél, mint az ingatlan tulajdonosának beleegyezése nélkül harmadik személyre át nem ruházhatók. (K. 169/908.). 2) Az a körülmény, hogy a bérleti szerződésben megjelölt helyiségekre, mint a bérbeadó illetőségére a telekkönyvi osztatlan közösségnél fogva a bérleti jog bekebelezése el nem rendelhető, nem akadályozza azt, hogy a szerződésen alapuló bérleti jog a bérbeadó eszmei fele jutalékára bekebeleztessék. ÍK. 714/907.) 3) V. ö. a 125. Í-sal. 4) Bírói egyességnek bíróilag hitelesített másolata bekebelezés alapjául nem szolgálhat. (Bpesti T. 5776/96.). 5) V. ö. 13.091/86. I. M. vizi szolgalmak bejegyzéséről. A tkvi rendeletben a hatóságok minden közelebbi meghatározás nélkül általában említtetnek, ezek alatt tehát az egyházi hatóságok is értendők. (K. 944/871.). Ipartestületi békéltetési bizottságnak az 1884 : XVII. t.-C. 141., 176.