Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. dec. 15-i rendelet 68—69. §. 319 pótolják azon esetben, ha azok azon hatóság által, mely az intézményt kibocsátotta vagy a jegyzőkönyvet felvette, meghitelesít vék. 2. Az okiratok tartalma. 68. §. Bekebelezések és elő j egyzések az ezen szabályban megállapított kivételeken kívül1) csak oly okiratok alapján történnek, melyek által a bejegyzendő jog valamely ingatlan jószágra megengedtetik vagy odaítéltetik vagy valamely már bejegyzett jog más személyre ruháztatik, megterheltettetik, rangsorozatában vagy más módon megváltoztattatik vagy megszüntettetik. Valamely már bejegyzett jog átváltoztatásainak bejegyzése azonban a megelőző hitelezőknek kárára nem szolgálhat. 3. Az okiratok jogérvényessége. 69. §. Oly okiratokra, melyekben a követelésnek nyilván érvénytelen jogalapja foglaltatik, vagy melyek tudomás szerint kiskorú vagy gondnokság alatt álló személyek vagy képviselőik által a kiszabott bírói jóváhagyás nélkül vagy községek avagy közigazgatás alatt álló alapítványok és pénzalapok nevében az erre hivatott hatóság szükséges jóváhagyása nélkül adattak ki, bekebelezés vagy előjegyzés nem történhetik.2) §-a értelmében hozott határozata alapján bekebelezés elrendelendő. (Bpesti T. 27.901/88.). Adóhivatali kimutatás alapján bekebelezésnek van helye. (K. 4137/95.). A tiz koronát meg nem haladó adó- és illetékhátralék telekkönyvi biztosításának mellőzése tárgyában a kir. pénzügyminiszter úr 1903. április hó 15-én 112.601/1903. szám alatt valamennyi kir. pénzügyigazgatósóghoz, a -/.ékesfővárosi kivételével, továbbá a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi kir. adóhivatalhoz rendeletet intézett, melynek szövege a következő : ^Tudomásomra jutott, hogy a közadók kezeléséről szóló -1883 : XLIV. t.-cikknek az egyenes adó- és illetékhátralékok bekebelezését tárgyazó 91. §-a szerint arra hivatott egyes közegek a telekkönyvi hatóságoknál a hátralékos összeg mennyiségére való tekintet nélkül néhány fillérnyi hátralék biztosítására a zálogjognak telekkönyvi bekebelezését is kérelmezik. -Minthogy kisebb összegű kincstári követelések, a végrehajtási intézkedéseknek megfelelő időben való alkalmazása és kellő figyelem mellett az ingóságokból is rendszerint behajthatók, — minthogy továbbá a kisebb összegű kincstári követelések bekebelezésének kérése, annak elrendelése, foganatosítása és törlése körüli munka a követelés értékével nincsen arányban, — minthogy végre ez által úgy a pénzügyi, mint a telekkönyvi hatóságok egyéb fontosabb teendőik ellátásától elvonatnak, — értesítem a Címet, hogy a tíz koronát meg nem haladó egyenesadó- és illetékhátralékok biztosítására a zálogjognak telekkönyvi bekebelezését nem kívánom. Elvárom azonban, hogy ezen csekély összegű kincstári követelések, az es dékesség után, a szükséges végrehajtási intézkedések haladéktalan alkalmazása mellett késedelem nélkül behajtassanak.« (13.627/1904. I. M. sz.) 1I L. a 88. §-t, továbbá örökösödési eljárást (1894 : XVI. t.-c), kisajátítási eljárást (1881 : XLI. t.-c), birtokrendezési eljárást (1908 : VII. és XXXIX. t.-c. illetőleg 500/908. és 30/909. I. M.) 2) Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának