Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

316 Telekkönyvi rendelet. ugyan, de a telekkönyvbeni bejegyzés által a törvény által meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik, mint p. o. az elővásárlási jog1) a bérlési jog2) (általános polg. törvénykönyv 1073. és 1095. §-ai3). Ennélfogva azon jogok is mindig csak törvényes megjelölésekkel kebeleztethetnek be vagy jegyeztethetnek elő. Ehhez képest p. o. az adásvevési szerződés által a vevőre nézve a vett jószág tekintetében származott jog, ha a törvényes feltételek léteznek, csak mint tulajdoni jog a tulajdoni lapon jejegyeztethetik be ; az azonban mint oly puszta jog, melynél fogva a tulajdon csak a megállapított feltételek teljesítése mellett szereztethetik meg, mint úgynevezett adásvevési jog sem a tulajdoni gém pedig a teherlapon be nem kebeleztethetik, sem elő nem jegyeztethetik4). kező esetben pedig a házat építtető a telek tulajdonosától a házhely használatát s elvont haszna megtérítését sem követelheti. (K. II. t. 13. sz. elvi jelentőségű határozata.). Gyökösített iparjog bejegyzése 1859. évi január 18-diki I. M. rendelet. Kőszénkutatási, kőszénnvitási és kőszénkiaknázási jogosultság bejegyzése 2819/88. I. ML J) Elővásárlási jog 189'i : V. t.-C. 17. §. Visszavásárlási jog kikötése csak mint az adásvételi szerződés mellékrendelkezése joghatályos, e tárgyban vevő és eladó az adásvételi szerződésből önálló külön szerződéssel nem léphetnek joghatályos megállapodásra. (K. 909/905.). s) A bekebelezett haszonbérleti jogra jelzálog be nem jegyezhető. (Kassai T. 1427/902.). A failletményi jog nem tartozik azon jogok közé. melyek a tkvi rt. 63 és 64 §-a értelmében tkvileg biztosíthatók. (K. 6086/90.'). Alhaszonbéri jog csak a haszonbérbeadó beleegyezésével jegyezhető be. (K. 5783/97.). 3) Zálogjogi bejegyzés tárgya lehet, de egységesen és nem részekre bontottan az ingatlan haszonélvezete. (K. 653/902); kikötmény, életjáradék nem (1. Budapesti T. 11.338/887). A lejárat időpontja határozott, ha a kamatozás kezdete valakinek halálától l'iigg, ez a bekebelezésnek nem akadálya (Budapesti T. 42.560/88.). Megszűnt és ígv már nem létező követelésre zálogjog joghatályosan nem jegyezhető be.'(K. 4900/907.). 4) Módosítja iáéig] tórv. szab. l'i'J. §. A használat joga ép úgy mint a haszonélvezeti jog, szolgalmi és személyhez kötött jog, amely tehát mint ilyen a jogosítottól különböző 3. személyre át nem ruházható és különben is a haszonélvezeti jogra, mint szolgalmi jogra a használat joga, mint szintén szolgalmi jog, a másik szolgalmi jogot terhelőén be nem jegyezhető. Minthogy azonban a haszonélvezet értékét maga az arra jogosult számszerűen meghatározza s a kérvényezőnek, mint a haszonélvezeti jog felére nézve engedményesnek a haszonélvezetben sah. részesedési jógái évi . K-ban állapítja meg, kétségen kívüli, hogy a kérvényezőnek erre az évi . . K-ra nézve a haszonélvezővel szemben követelési joga van ; és minthogy eme követelés tekintetében az A) okirat bizonyítékul szolgál, ennélfogva a tkvi rt. 87., 88. és 89. §-ai értelmében a zálogjognak másodsorban kéri bekebelezése helyet! annak előjegyzése volt. megengedendő. ( K. 6057/907.) |