Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

312 Telekkönyvi rendelet. e) ha a birtokrészletek a terhek átkebelezésével valamely hasonlókép terhelt telekkönyvi jószágtesthez lennének jegyzendők, a mindkét részröli nyilvánkönyvi hitelezőknek a rangsorozat és jogaik viszonya iránt egyetértése kívántatik meg a hozzájegyzés által nagyobbodott telekkönyvi j ószágtestre nézve ; /) a közcélok végetti kisajátítás (Expropriatio1) vagy telkek elveszte avagy természeti növedéke esetébeni lejegyzésnél követendő eljárás külön rendeletek által szabályoztatik ; g) mikép kelljen az elkülönítés és tagosítás eseteibeni levagy hozzájegyzéseknél eljárni, az 1853. ápr. 18. kelt ministeri rendelet (birod. törv. lap. 65. sz.) 63. §-a által határoztatik meg. 2) 57. §. A zálogjog csak az egész telekkönyvi jószágtestre, közös jószágoknál pedig mindenik tulajdonostárs jutalékára is, de sem birtokrészletekre vagy a telekkönyvi jószágtest részeire sem pedig valamely közös tulaj doni j utalék egy részére nem szereztethetik.3) szorítható. A tkr. 56. §. d) pontja értelmében tehát a jelzálogos hitelezők kihallgatása egyedül azon célból eszközöltetik, vájjon azok a lejegyzésbe általában vagy csak a terhek átvitele mellett beleegyeznek-e? Ha nem egyeznek bele, a telekkönyvi hatóság végzésileg csakis arról határozhat. — vájjon a kért lejegyzésből természetesen a terhek átvitele mellett is a jelzálogos hitelezőkre sérelem nem származik-e. [K. 4027/873.) A tkvi rt. 56. §. d) pontja a jelzáloggal terhelt ingatlan telekkönyvi megosztását nem köti feltétlenül a jelzálogos hitelező beleegyezéséhez, annak a kérdésnek elbírálása pedig, vájjon a célzott megosztás az adott körülmények között a jelzálogos hitelező biztonságára nézve sérelemmel jár-e, a per érdemére tartozik. (K. 482/907.) Azon körülmény, hogy a tkvi jószágtest, melyből a kereset tárgyát képező rész lejegyzendő volna, terhelve van és hogy felperes az illető jelzálogos hitelezőket perbe nem vnnta, a pernek érdemleges eldöntését nem akadályozza, mert a jelzálogos hitelezők meghallgatása a tkvi rt. 56. §-ának d) pontja értelmében a végrehajtási eljárás folvamán is az 1881 : LX. t.-c. 220. §-ára tekintettel eszközölhető. (K. 2506/88.) *) 1881 : XLI. 31. §. ; 3834/88. I. M. 6. és 7. 2) 2579/69. I. M. s az ezt kiegészítő rendeletek ; továbbá 30/909. 1. M. 8. §-a; 500/908. I. M. (e) 9. §-a. Lejegyzésre 1. még 31.951/897. I. M.-t a Magyarország és Ausztria között elhúzódó határvonal megállapításáról szóló 1897 : XIV. t.-c. végrehajtása tárgyában. Talajjavításra vonatkozó széljegyzetet a lejegyzéssel át kell vinni. Földhitelintézet beleegyezése lejegvzéshez nem kell. 16.386/91. I. M. 1., 10. §. 3) Jelzálogi kereset 1. 1860. szept. 19-én kelt. I. M.-t. Végrehajtható okirat alapján zálogjog bejegyzése 1874 : XXXV. t.-c. 111. §. ; 1899 : XXXVII. t.-c-et kiegészítő osztr.-magyar bank jelzálogi hitelosztályának alapszabályai 11. §. Zálogjog szerzése végrehajtás útján ingatlan állagára (1881 : LX. t.-c. 136. §., 1. tkvi rt. 114. §-ánál) ; ingatlan haszonélvezetére (id. t.-c. 211. §., 1. tkvi rt. 130. §-ánál) . A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdontársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán azáltal, hogy az utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve akár nem. (48. sz. K. D.). V. ö. tkvi rt. 127. §. jegyzetével.