Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. dec. 15-i rendelet 58—60. §. 313 58. §. Az alzálogjog az egész jelzálogi követelésre annak hányad vagy száms erűleg meghatározott részeire pedig csak akkor szereztethetik, ha az ilyes részek más hitelezőkrei átruházás által telekkönyvileg származtak1). IV. cim. A telekkönyvi bejegyezvények fajai. 59. §. A telekkönyvi bejegyezvények vagy : a) bekebelezések (betáblázások), melyek minden további igazolás nélkül ; vagy : b) előjegyzések (Pránotationen), melyek csak utólagos igazolásuk föltétele alatt eszközlik a nyilvánkönyvi jogoknak mint ilyeneknek szerzését, átváltozását vagy megszűntét ;2) és végre: c) puszta följegyzések.3) V. cím. 2 A telekkönyvi bejegyzések megengedése és teljesítése. 60. §. Telekkönyvi bejegyzések csak a felek4) vagy hatóságok kérelme folytán még pedig rendszerint csak a telekkönyvi hatóság által engedtethetnek meg s csak ezen hatóság Írásbeli meghagyásának tartalma szerint teljesíttethetnek.5) x) A zálogjog, mint ilyen egységes egészet képez, az részekre szét nem bontható, nem osztható meg tehát olyaténképen sem, hogy amennyiben a zálogjog az ingatlannak több tulajdonost illető jutalékaira kebeleztetett be, az alzálogjog magára a zálogjogra nem annak egészében, hanem csak egy jutalékot terhelőén volna bekebelezhető. (K. 659/902.). Végrehajtási zálogjog átruházásának bekebelezése telekkönyvi kérvény tárgyát nem képezheti tekintettel az 1881 : LX. t.-c. 17. és 136. §-ára (Budapesti T. IV. polg. t. elvi megállapodása). Kibocsátott elsőbbségi kötvények biztosítására szolgáló jelzálog egyes elsőbbségi-kötvények birtokosai ellen vezetett végrehajtás folytán alzálogjoggal nem terhelhető, miután a telekkönyvben nem az egyes kötvénybirtokosok vannak hányadrészük kitüntetése mellett megnevezve. Tekintve, hogy az elsőbbségi kötvényeket kibocsátó részvénytársaság a telekkönyvben mint adós és nem mint hitelező van bevezetve, bár a részvénytársaság ellen vezetett végrehajtás alkalmával elsőbbségi-kötvények is foglaltatnak le, az ezen kötvénvek biztosítására szolgáló jelzálogalzálogjoggal már ez okból sem terhelhető. (K. 728/84.) Zálogleveles követelésre nem szerezhető alzálogjog (Budapesti T. 2791/908.) V. ö. 1876 : XXXVI. t.-c. 17. §-ával. Alzálogjog csak jelzálogos követelésre szerezhető, nem kikötményekre, természetben kiszolgáltatandó járulékokra (Budapesti T. 11.338/87). 2) Tkvi rt. 87., 94. §. 3) Nem telekkönyvi bejegyzések ez értelemben véve tehát a telekkönyvi betétek kataszteri adatai ; ellenben az A) lap 3. rovatában kitett váltságterhelés, a telki szolgalom bejegyzése, az uralgó teleknél (1. a tkvi rt. 54. §-ának jegyzetét) ; az ártér minőség kitüntetése (1900 : XV. t.-c. 1. §.) telekkönyvi bejegvzés. 4) L. a 119. §-t. 5) Hivatalból eszközlendő bejegvzések is vannak, 1. tkv. rt, 74., 75., 109., 116., 117., 118., 133., 134., 135. §. ; 1881 : LX. t.-c. 182. §.