Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

296 Telekkönyvi rendelet. 23. §. Azon feleknek, kik távolabb fekvő járásokban laknak, kik az ott létező fekvőségek tekintetében bejelentéseket és igazolásokat akarnak előterjeszteni, megengedtetik, miszerint azokat azon szolgabírói vagy járási hivatalnál, melynek kerületében azon fekvőségek léteznek, a hirdetményi határidő alatt írásban vagy szóval terjeszthessék elő. A bíróság a szóbeli előterjesztésnek haladék nélküli jegyzőkönyvbe iktatásáért s annak vagy a fél által benyújtott írásbeli beadványnak a telekkönyvi hatósághozi gyors átküldéseért felelős. 24. §. Minden bejelentésnél legelőbb is a telekkönyvi hatóság illetékessége vizsgálandó meg. Ha a bejelentés nyilván oly jogokra és tárgyakra vonatkozik, melyek a 4. §. szerint az ezen rendelet által kiszabott eljárásból kizárvák : úgy az indokolt végzéssel visszautasítandó. Azon bejelentések, melyekre nézve az illetéktelenség nyilván nem tűnik ki, a telekjegyzőkönyvekbe tüstént fel jegyzendők. Evégre azon telekjegyzőkönyvhöz, mely a bejelentés által érintetik, egy ív fűzendő, melyre ezen felírás alatt »Tulajdoni igények följegyzése« minden ilyes bejelentések folyó sorszámok alatt azon nap és szám előadásával, mely alatt a beadvány az iktatókönyvbe előfordul, följegyzendők. A bejelentéseken a telekjegyőköny vekre, melyekben a feljegyzés történt, hivatkozni kell. Oly telekkönyvi jószágtesteknél, melyek több községekben feküsznek, a följegyzés a fotelekjeg\zőkönyvekben teljesítendő. Hasonló módon kell eljárni a 3. § 2. pontjában elősorolt föl jegyzésekre nézve is. 25. §. A további eljárás tekintetében következő határozatok szolgáljanak zsinórmértékül : a) A felek előadásai és igényei a helyszínelési munkálatokkal s különösen a telek jegyzökönyvekben előforduló bejegyzésekkel összehasonlítandók. Ha a tárgyalás megindítása végett még utólagos felvilágosítások és igazolások látszanak szükségeseknek vagy ha a kérelem nyilván alaptalannak látszik, a kérvényező az első esetben kellő határidő kitűzése mellett a szükséges kiegészítésre utasítandó ; a második esetben pedig a kérelem alaptalansága az attóli elállás végett elébe terjesztendő. Ezen eseteken kívül tüstént a felek kihallgatása s az azokkali tárgyalás és pedig legközelebb az önkéntes ráállás vagy egyesség létesítése végett eszközlendö. h) A tárgyalásban nem csupán azon személyeknek kell részi venniök, kik ellen a bejelentés világosan intéztetett, hanem arra azon felek is meghívandók, kik azáltal a telek jegyzőkönyvek tartalma szerint jogosan érdekelteknek látszanak.1) ') V. ö. birtokkiigazításqk tárgyában 1856. nov. 20-án kell rendelettel.