A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

S9külön kikötés nélkül is sommás útra tartoznak ; — más kikötések nem teljesítése miatt pedig akkor tartoznak a sommás perutra, ha azok teljesítése a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt Írásbeli szerződésben köteleztetett, még pedig az esetben is. ha a sommás perut szerződésileg ki nem köttetett. (XXXI. 82.) Valamely kifogásnak elkésetten történt érvényesítése hivatalból nem észlelhető. (XXXIII. 27.) A haszonbérleti viszonyból származtatott, szerződésileg előre összeg szerint meg nem határozott kártérítési kereset a készpénzbeli követelések fogalma alá nem esvén, az ily 500 frtot meghaladó kártérítési követelésekre nézve a sommás bíróság kikötés daczára sem illetékes. (XXXIII. 47.) A törvénykezési rendtartásnak a sommás eljáiásra nézve felállított az az elve, hogy a sommás per tárgyalásain felhozottak egyidejűleg és jókor felhozottaknak tekintendők, nem talál alkalmazást olyan intézményekre, melyek perjogi természetüknél fogva a per bizonyos szakához kötvék, minők a kereset felemelése, az illetékességi kifogás megtétele s a viszonkereset támasztása, melyek a tárgyalás megnyitására tartoznak. Ez okból a viszonkereset sommás ügyben is elkésett, ha nem az első tárgyaláson támasztatott. XXXIII. 57.) Az 1868 : L1V. tcz. 124. §-a szerint, valamint a közvetlenség és szóbeliség elvei folytán a sommás eljárásban csak azon biró hozhat ítéletet, a ki a pert tárgyalta. Ha tehát bármely indokból a biró személyében változás áll be, akkor az uj biró a feleket ítélethozatal előtt pótlólag meghallgatni és ez által magának a tényállásról közvetlen meggyőződést szerezni köteles. Ennek elmulasztása az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának a) pontja alapján semmiségi okot képez. (XXXV. 46.) Az a ténykörülmény, hogy felperes örökség megállapítása, végrendelet és ajándékozási szerződés érvénytelenítése iránti keresetéhez eredeti okiratok helyett azokat csak egyszerű másolatban mellékelte, alperesek meg nem jelenése esetében csak azt eredményezheti, hogy ugy a keresetbeli állításoknak mérlegelése, valamint az egyszerű másolatban csatolt okiratok tartalmának megbirálása a ptrtás 111. §-a alá esik, az okiratoknak eredetben való bemutatásának elmulasztása tehát a keresetnek érdemi elbírálását nem akadályozhatja. (XXXV. 67.) Az illetékesség kérdésében alperes mint ügyvesztes terhére megállapított költség függetlenül a per érdemének kimenetelétől, alperest terheli és igy semminemű czimen az érdemleges ítélettel felperes ellenében meg nem állapitható. (XXXVI. $7-) A sommás visszahelyezés iránti per nem tartozik azok közé, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérni, esetleg az ügy eldöntését választott bíróságra bizni nem lehetne. Ily esetekben tehát az illetőség kérdésében a másodbiróság végérvényesen határoz. (1881 : LIX. tcz. 4. pont.) (XXXVIII. 87.) Miután az 1886. évi XXII. tcz. 86. §-a szerint a községi elöljáróság tagjai