A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

56 illetékesnek. — Ha a hagyatéki bíróság a telekkönyvi hatóságot megkeresi a bekebelezés eszközlése végett, mely azt megtagadja, a telekkönyvi hatóság ez által nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a hagyatéki biróság által elintézendőnek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881. évi LIX. tcz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye. (XXXV. 22.) A kereskedőnek azon egyoldalú cselekménye, hogy valaki elleni kártérítési igényét még a birói megállapítás és megítélés előtt üzleti könyveibe bevezette, a követelést könyvkivonati követeléssé nem minősiti és ennélfogva nem eredményezheti annak perelhetőségét azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek. (XXXVII. 62.) Illetőségi összeütközés az 1877. évi XX. tcz. alapján. (XXXIX. 9}.) MÁSODIK CZIM. Az ügyfelekről. Az 1881. évi LIX. tcz. 39. §. i) pontjának czélzata annak meggátolása, hogy önképviseletre nem jogosított fél törvényes képviselőjének oltalmától meg legyen fosztva. E szerint a perbeli eljárás semmiségét nem eredményezi magában véve azon körülmény, hogy az önképviseletre nem jogositott peres fél, mint önképviseletre jogosított lett perbe idézve, hanem a következmény csak akkor állhat be, ha a szabálytalan perbeidézés az önképviseletre nem jogosítottnak törvényes képviselőjét gátolta abban, hogy a képviseletére bízottat kellően védelmezhesse. — Ez okból az 50. §. szerinti semmiségi keresetnek nem adható hely oly esetben, midőn a megtámadott eljárás során a helytelenül saját személyében idézett kiskorú törvényes képviselőjével (atyjával) mint pertárssal együtt állott perben és vele közös védelemben részesült. (XXVII. 55.) Be nem jegyzett közkereseti társaság mint ilyen s a használt közös név (czég) alatt perbe nem idézhető. (XXXII. 58.) Midőn a közbirtokosság ügyeit a községi képviselő-testület intézi, a közbirtokosságot a községi képviselő-testület élén álló községi bíró van hivat .'a képviselni. — A megye alispánjának, mint a községi képviselőtestület felettes hatóságának azon nyilatkozata, hogy a közbirtokosság ügyeit régi gyakorlat alapján a községi bíró elnöklete alatt a községi képviselő-testület szokta intézni: ezen tényre teljes bizonyítékot képez és a képviseleti jogot megállapítja. (XXXII. 62.) Azon körülmény, hogy felperes több alperes közül mindegyiket más-más — esetleg egymást kizáró — ténykörülmények alapján vonja perbe ugyanazon követelés iránt, nem teszi a keresetet határozatlanná és a biróság ezen