A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

42 bizonyítandó. A nő gyermekágyi költséget csak ugy igényelhet, ha a férfi a nemi közösülésre házassági Ígérettel birta rá vagy őt elcsábította. (XXVII. 29 ) Az exceptio plurium concubentium csak oly nők irányában érvényesíthető^ kik a más férfiakkal való közösülést nyilvánosan űzik. (XXIX. 72.) Ha a nő a válságos időszak alatt erkölcstelen életmódot folytatott, gyermektartás iránt indított keresetével feltétlenül elutasítandó. (XXXI. 41.) Ha a nő a gyermek fogamzása idejében erkölcstelen életmódot folytatott, gyermeke részére tartásdíjat nem követelhet, mert bíróilag meg nem állapitható, hogy a gyermeket ki nemzette. (XXXI. 49.) Azon törvényes vélelemmel szemben, hogy apának az vélelmezendő, a ki a gyermek születésétől visszafelé számított 6. és 10-ik hónap közötti időtartam alatt az anyával közösült: azon ténykörülmény vizsgálása és bizonyítása, hogy a beismert nemi közösülés minő módon eszközöltetett, nem foghat helyet. (XXXI. 50.) A törvénytelen gyermek tartása az atyát csak a gyermek keresetképességeigr mely a birói gyakorlat által 12. életévéig van megállapítva, terheli. (XXXI. 74.) A gyermektartás első sorban a természetes atyát terheli, nem az anyát. — Az atyaság megállapítása esetén a tartási kötelezettség mint nem személyes teher az elhalt természetes atya örököseire is átszáll. (XXXII. 53.1 A nem törvényes ágyból született gyermek eltartása is első sorban az atyát terheli. — Tartási dijat az anya a gyermek halála után a múltra nézve is követelhet. (XXXII. 59.) Ha az anya a gyermek fogamzási idejében bordélyüzletben tartózkodva, feslett és erkölcstelen életet folytatott s többekkel pénzért nemileg közösült, bíróilag meg nem állapitható, hogy a gyermek kitől származott s ennélfogva a gyermektartási per feltétlenül elutasítandó. (XXXV. 43.) A gyermektartási perben egyedül a kiskorú gyermek érdeke lévén a mérvadó, az ő jogait érintő minden lemondás hatálytalan. — A közösülés Tagadása esetében az állítólagos apa a plurium concubentium esetét sikerrel nem állithatja. — A tartási dij a keresetet megelőző időre is megítélendő. — A ítéleti indokok elleni felebbezés polgári perben. (XXXVI. 26.) Elmúlt évekért számított gyermektartási dijakban a természetes atya nem marasztalható, hacsak az anya gátolva nem volt, azokért előbb perelni. (XXXVII. 90.) Ha az anya törvénytelen gyermekét annak elhalálozásáig maga tartotta, a nélkül, hogy a tartásra a természetes apa irányában igényt támasztott volna, az apa nem kötelezhető arra, hogy utólag egy összegben térítsen meg tartás fejében oly összeget, melyet kisebb részletekben, vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna. (XL. 35.)