A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

4> Gyámsági jog. A korengedélynél fogva nyert teljeskoruság az e részben jogérvényesen határozatra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal hatályba lép, annak kézbesítése előtt is. (XXXI. 44.) A kiskorúak ingatlanainak eladása szabad kézből gyámhatóságilag csakis a tiszti ügyésznek az 1877. évi XX. tcz. 179. §-ában előirt meghallgatása után és oly feltétel alatt engedélyezhető, hogy az ingatlanok telekkönyvi átruházása a jelzálogi tartozások kiegyenlítése, az erről szóló nyugta és törlési nyilatkozat bemutatása és a hátralékos vételárnak a gyámhatóságnál történt lefizetése után fog megtörténni. (1877. évi XX. tcz. 267. §.) — Ha a gyámhatóság ezen szabályok ellenére jár el, a gyámhatósági határozat hozátalában részt vett árvaszéki elnök és ülnökök az 1870. évi XLII. törvényczikk 73. §-a alapján az ebből eredő kárt a kiskorúaknak megtéríteni kötelesek. Nem menti fel őket ezen kártérítési kötelezettség alól az, hogy a kiskorúak gondnoka a határozat ellen felfolyamodással élhetetett volna, mert a gyámhatóság a kiskorúak érdekeit hivatalból tartozik megóvni. (XL. 59.) Gondnokság. Az 1877: XX. tcz. 28. §-ának c) pontja szerint tékozlás alapján gondnokság alá helyezhető az, kiről beigazoltatik, hegy csekély vagyon és jövedelem mellett pénzét a korcsmában költi el és részegeskedik. (XXXII. 35.) Azon körülmény, hogy valaki gyakran jár a korcsmába és sokszor ittas: törvényes alapot szolgáltat-e ana, hogy tékozlás czimén gondnokság alá helyeztessék ? (XXXIV. 89.) Oly esetben, midőn a gondnokság alá helyezés iránti eljárás az e tárgyban kibocsátott 3265—81. sz. igazs. min. rendelet 35. §-a értelmében elmebetegség folytán hivatalból volt megindítva: a további eljárás megszüntetendő, ha az illető egyént a gondnokság alá helyezésnek kimondása előtt a gyógyintézetből elbocsátották; azonban az idézett rendelet 29. >-ában megnevezett személyeknek azon joga, hogy a gondnokság alá helyezést ezen esetben is kérjék, ezen megszüntetés által érintetlenül marad. (XXXV. 73.) Csakis az, hogy valamely siketnéma megszokott környezetével meg tudja értetni, hogy éhezik vagy fázik, nem nyújt alapot arra, hogy őt a siketnémák azon osztályába sorozzák, a kik magukat jelbeszéddel meg tudják értetni. — Azon siketnéma, a ki nyilván nem bir fogalmával a pénz és vagyon jelentőségének, nem sorozható az 1877: XX. tcz. 28. §-ának az értelmiség bizonyos fokát feltételező b) pontja alá, hanem annak a) pontja alá. Ennélfogva gondnokság alá helyezését nemcsak ő maga és rokonai kérhetik, hanem azt a tiszti főügyész is kérheti. (XXXVI. 72.)