A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

39 nek, ha a nő ingerült és ideges magaviseletet tanúsított, férje szüleivel s rokonaival nem érintkezett, a családi gyász s öröm ünnepségeiben részt nem vett, kis leányát a szabad levegőre nem bocsátotta. — A nő részéről hűtlen elhagyás fön nem forog, ha a községből el nem távozott, hanem csak a közös háztartást szüntette meg. (XXXI. 23.) Izraelita házastársak közt folyó házassági válóperben ama házastárs, ki a per során a keseritésből származó ellenszenv fenforgását nem tagadja és a válásba csakis a hozoníány visszatartása miatt nem akar beleegyezni, a házasság felbontásába beleegyezőnek tekintendő és a házasság az 1863. évi udvari rendelet 24. §-a alapján felbontandó. (XXXII. 8.) A zsidó házastársak közt létesült házasság az egyik házastársnak a keresztény vallásra való áttérése miatt az 1863. évi 15940. sz. udvari rendelet 27. §-a értelmében fel nem oldható ugyan : a házasság feloldása azonban ez esetben is nemcsak az idézett rendelet 24., 25. §-aiban, hanem a 22. S-ban felsorolt oknál fogva is feloldható. (XXXII. 28.) Zsidó házasságnál a válásba a rabbi előtt történt beleegyezés az elválasztásra csak akkor szolgál alapul, ha a beleegyezés a törvényszék előtt ismételtetik. — A házasság tartama alatt a válóper folyamatba tételét megelőzően bekövetkezett elmebetegség a zsidóknál nem válási ok. — Az ügygondnoknak a házasság felbontására vonatkozó nyilatkozata az általa képviseltnek személyes beleegyezését nem pótolja. (XXXIV. 49.) III. Szülök és gyermekek közti jogviszony.* A gyermek tartása első sorban az atya kötelezettségét képezi ugyan, mindazonáltal ha az anya törvényszerű ok nélkül a férj házától gyermekével együtt eltávozik, a tartás megtérítését férjétől, a gyermek atyjától, jogosan nem követelheti. (XXVII. 100.) Az atyának törvényes kötelességében áll atyai hatalma alatt álló és önálló foglalkozással nem biró gyermekei gyógykezeltetését eszközöltetni s az ebbeli költségeket viselni, még akkor is, ha a tőle különvákan élő nejének a gyermekekért tartásdijat fizet, mert ezen körülmény harmadik személyre nézve befolyással nem lehet. (XXVIII. 93.) Az apa kiskorú gyermekei egészségének fenntartására szükséges költségeket első sorban tartozik fedezni, a mely költségekhez az orvosi dij is tartozik. Az apának e kötelezettségén az, hogy nejétől különváltan él és hogy a gyermekek tartására és nevelésére nejének bizonyos összeg fizetésére gyámhatóságilag kötelezve van, semmit sem változtat, mivel a gyámhatósági rendelkezéssel csakis a szülőknek gyermekeik tartása és nevelésére vonatkozó egymás irányában fennálló kötelezettség van szabályozva, mely szabályozás azonban harmadik személyek jogaira befolyással nincs és igy * A kiskorú ellen, vagy a kiskoni tényelért a törvényes képviselő ellen indított perekre nézve 1. Kötelmi jog áltakinos határozatok.