A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

40 az apát azon kötelezettség alól, hogy a kiskorú gyermekeit gyógykezelt orvos jutalomdiját megtérítse, fel nem menti. (XXIX. 10.) A lakodalmi költség nem tekinthető olyan hasznos és szükséges kiadásnak, hogy azt, a mennyiben gyámhatósági engedély nélkül fedezte az apa, kiskorú gyermekétől követelhetné. (XXX. 83.) Midőn a tartási kötelezettség többeket terhel és azt hosszabb időn át nem valamennyi kötelezett teljesiti, — azok, a kik e kötelezettséget nem teljesítették, nem kötelezhetők arra. hogy utólagosan egyszerre oly mérvű tartásdíjat fizessenek, a melyet annak idején évi részletekben, vagyoni helyzetük jelentékeny sérelme nélkül képesek lettek volna megfizetni, illetve a tartást természetben teljesíteni. Azokról, a kik a tartást ily esetben szolgáltatták és a többi kötelezettet a hozzájárulásra nem hívták fel, az vélelmezendő, hogy ezt minden visszkereseti igény nélkül önként tették. (XXXII. 1.) Törvényes gyakorlat szerint a gyermek csak a szegénységben levő szülőt köteles eltartani. Ha tehát a szülő a legszükségesebb kiadások fedezésére elegendő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek pedig vagyonnal nem bír, hanem saját keze munkájával tartja fen magát: a gyermek a szülő eltartására nincs kötelezve. (XXXIV. 22.) Törvényesen elválasztott házasfelek között a még kiskorú gvermekek tartásának kötelezettségét rendszerint a válóperbeli ítélet szabályozza. Ha ezen ítélet az anya ajánlata folytán a gyermekek tartásására az anyát kötelezte s csak vagyontalansága esetére az apát, ugy az apa kötelezettsége be nem áll oly esetben, a midőn az anya szülői házánál tartózkodik és a gyermekeket az ő szülői tartják el. (XXXV. 18.) Annak eldöntése, hogy a szülőt kiskorú gyermeke irányában az eltartási igény megilleti-e, birói útra tartozik és a gyámhatóság hatáskörébe csak annak a megállapítása van utalva, hogy a kiskorú gyermek szülőjének eltartásához mennyivel és mi módon köteles hozzájárulni. — 1877: XX. tcz. II. §, — Ha az anya özvegyi jogát per utján érvényesiti, ugy kiskorú gyermeke ellen szegénysége alapján eltartás iránt egyidejűleg önálló keresetet nem érvényesíthet. (XXXVII. 80.) A szülők a kiskorú gyermekök részére kiszolgáltatott ruhák árát csak akkor kötelesek megfizetni, ha azok szükséges volta be van bizonyítva, vagy ha azok beleegyezésükkel lettek kiszolgáltatva. (XL. 67.) IV. Az apaság vélelme házasságon belül. A nőnek azon vallomása, hogy gyermeke házasságon kívül született, nem dönti meg a házasság tartama alatt született gyermek törvényessége mellett szóló vélelmet, sőt még részbizonyitékot sem képez. -- Az osztr. polg. törvénykönyv 158. S ához. (XXVIII. 85.) Nősztehetetlenség meg nem állapitható orvosi bizonyítvány,, hanem csakis