A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

38 A protestánsok közti házasság semmis, ha a nő a házasság kötésekor leendő férje tudtán kivül egy harmadiktól teherben van. (József-féle nyiltparancs 29. §.) (XXXIII. 68.) Az 1786. évi márczius 6-án kiadott házassági nyiltparancs 57. §-a értelmében kölcsönös levivhatlan gyűlölség alapján felbontható a házasság az egyik félnek a házassági kötelék fentartásához való ragaszkodása daczára is az esetben, ha az általuk egymás irányában felhozott súlyos vádak az egymás elleni elkeseredés oly fokát árulják el, melynél fogva közöttük a békés házasélet visszaállítása többé nem remélhető. (XXXVII. 69. c) Vegyes házasságoknál. Zsidó és római katholikus közti házasság. (XXVII. 17.) Ha az esketési anyakönyvi kivonatban az egyik fél mint római katholikus, a másik mint ágostai hitv. evangélikus van felvéve, és ez utóbbi a házasságkötés után nem tért át a római katholikus vallásra: ez esetben a püspöki szentszéknek a felbontás iránti eljárás megkezdését megtagadó határozata után az ágostai evangélikus fél által inditott felbontási kereset a polgári biróság hatáskörébe tartozik és nem utasitható el az alapon, hogy e fél az 1868. évi LIII. tcz. 12. §-a ellenére lett ág. hitv. evangélikusnak keresztelve római kath. helyett. (XXXIX. 64.) d) i^raeUíáknál. Izraeliták közti házasságban a házastárs gyenge-elméjüsége nem tekinthető oly tartós és ragályos sérvnek, mely a házasság felbontását maga után vonhatná. — A gondnoknak a házasság felbontására és a válólevél kiadására vonatkozó nyilatkozata a gondnokolt férj szabad beleegyezését nem pótolhatja. (XXVIII. 23.) A válásba való beleegyezést anyagi érdek kiegyenlitésétől függővé tenni nem lehet. — A válás ellenzése birói figyelembe nem vétethetik, ha az ellenző fél a hosszabb időn át tartó különélés alatt a házasság fentartásához őszinte ragaszkodást sem szóval, sem tettel nem tanusitott. (XXX. 101.) Ha izraelita házasfelek közt valamely szerződésre, vagy vagyonelkülönzésre, avagy más követelésekre vonatkozólag a válóperben egyezség nem sikerült, azok külön rendes perre utasitandók. — A rabbi előtti beleegyezés csak az esetre szolgálhat indokul a házasságnak kölcsönös beleegyezés alapján felbontására, ha a beleegyezés a törvényszék előtt ismételtetett. Ha ez utóbbi az egyik fél időközben beállott elmebetegsége következtében lehetetlenné vált, ugy azon alapon a felbontás ki nem mondható. — Az érzékeny keseritések fogalmához. Nem szolgál keseritésre alkalmas tény-