A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

57 .Az özvegyi haszonélvezeti jog elvonása czimén igényelt kárpótlásnak kereset utján való érvényesítését nem gátolja az, hogy az özvegy az özvegyi jog sérelmére alkotott végrendelet érvénytelenítése és özvegyi jogának megállapítása iránt külön pert indított, sem pedig az, hogy az özvegy az örökösök ellen a hagyaték birtokába való helyezés iránt lefolytatott pert elvesztette. (XXXV. 9.) .Az özvegyi haszonélvezeti jog és kiházasitási költség nem birván örökség, hanem hagyatéki teher természetével, az özvegyet nem lehet mint örököst a férje hagyatékát terhelő kereseti követelésben elmarasztalni, azt azonban tűrni tartozik, hogy férje hagyatéki vagyonából az azt terhelő követelés az ő özvegyi jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (XXXV. 66.) Az 1840 : VIII. tcz. 18. §-a értelmében a túlélő házasársat özvegyi tartás fejében mind az ingatlan, mind az ingó vagyon egy harmadrészének használata illeti. (XXXVI. 41.) Abban az esetben, ha a nő férjének hibáján kivül vele a házasságot nem folytatja, sőt a kötelező hűséget is megszegi és nem igazoltatik, hogy a férj a vele szemben elkövetett hűtlenséget nejének megbocsátotta és vele a házasságot folytatta, a nő elveszti az özvegyi joghoz való igényét; mert a házasságból folyó kötelmeit nem teljesítvén, a megfelelő jogokra sem tarthat igényt férje halála után. (XXXVII. 26.) A férjét hűtlenül elhagyó nő akkor is elveszti az özvegyi joghoz való igényét, ha házassága itéletileg fel nem bontatott. (XXXVII. 91.) Válóperek. a) Általános határosatok. A válóper ott teendő folyamatba, a hol a felek utolsó állandó lakása volt, nem pedig ott, a hol utoljára ideiglenesen tartózkodtak. (XXX. 128.) b) A protestánsoknál. Gyógyíthatatlan tehetetlenség esetében a házasság nem felbontandó, hanem semmisnek nyilvánítandó. (XXVIII. 75.) .A házasság előleges békéltetés nélkül is felbontható, ha a békéltetés az egyik házastárs elmebaja miatt lehetetlen. — Azon tény, hogy a házastárs a másiknak szülőjét megfojtotta, akkor is alkalmas az engesztelhetetlen gyűlölet és irtózat előidézésére, ha ama cselekvény beszámíthatatlan állapotban követtetett el. (XXX. 127.) A hűtlen elhagyás ténye csak akkor állapitható meg, ha valamelyik házastárs ismeretlen helyre távozik el és közhirdetmény általi idézés ellenére vissza nem tér, sem pedig elmaradását nem igazolja. (XXXI. 43.)