A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

3* A férj nejének gyógyitása, eltemettetése és gyermekeinek neveltetése érdekében tett kiadásait a hozományi tőke terhére csak akkor számithatja fel, ha a kérdéses kiadások oly nagyok voltak, hogy az ő vagyonának, keresményének s a hozományi tőkének jövedelme nem fedezte és hogy e miatt a tőkevagyont kellett megtámadni. (XXXVIII. 72.) d) Kö^s~er^t'i)icny. Mennyiben tekintendő ajándékozásnak a házasság tartama alatt közszerzemény czimén történt átruházás? — Közszerzeménynek a házasság tartama alatt szerzett vagyonnak a terhek levonása után fenmaradó értéke tekintendő. — A szerző házastárs adósságai a közszerzeményt terhelvén, a közszerzeményi ingatlanok az által, hogy részben a másik házastárs nevére iratnak át, nem szűnnek meg a szerzést eszközlő házastárs adósságainak kielégítési alapjául szolgálni. (XXXI. 37 ) A gyógyítási, temetési és leltározási költségeket egyedül az örökösök tartoznak viselni, nem pedig azon házastárs, a ki közszerzemény czimén kapja a vagyon egy részét. (XXXVI. 41.) Közszerzemény csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető, mert ezen időpont előtt a közszerzemény mennyisége meg sem állapitható és jogilag meg nem határozható vagyonrészeknek sem biztosítását, sem elkülönítését nem lehet követelni. (XXXVIII. 8.) A házasság tartama alatti szerzemény közszerzeménynek tekintendő, ha nem bizonyittatnak oly körülmények, melyek folytán az az egyik házastárs kizárólagos szerzeményének lenne tekinthető. — Azon körülmény, hogy a közszerzeményi ingatlan a férj beleegyezésével kizárólag a nő nevére iraton, nem bizonyitja azt, hogy a férj az ő fele részét a nőnek ajándékozta. (XXXVIII. 99.) e) Özvegyi jog. Az ideigl. törv. szab. 16. §-ának azon intézkedése, hogy az özvegyi jog megszorítását a leszármazó egyenes örökösök kérhetik, kiterjed az örökösök mindennemű jogutódaira. Azon hitelező, a ki az örökös ellen végrehajtási zálogjogot nyert, szintén kérheti az özvegyi jog megszorítását. (XXXIV. 6.) Azon körülmény, hogy a kiskorú képviseletében a megyei árvaszék a kiskorúnak teljes koruságra jutása esetére az özvegy özvegyi jogát szabályoztatni, illetőleg annak terjedelmét meghatározni kivánja, az örökség átadásának útjában nem áll, mivel az özvegyi jog netaláni megszorítása, mint az öröklési igények körén kívül eső, örökösödési per tárgyát nem képezheti. (XXXIV. 86.)