A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

azon körülményt, hogy az illetőt az ut fentartásának kötelezettsége a múltban is terhelte, jogerősen eldöntöttnek tekinti. — A bíróság annak vizsgálatába, hogy ki volt kötelezve az ut fentartására, egyáltalában nem bocsátkozhatik, mert ezen kérdés eldöntése kizárólag a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik. — Ha a közigazgatási hatóság valakit az utfentartási költségek megtérítése iránt támasztott követelésével a bírósághoz utasít, a bíróság feladata annak megállapítására szorítkozik, hogy az illető az ut fentartására tényleg forditott-e költséget és mennyit. (XXXIV. ioo.) Ha az alapítványi oklevél az italmérési jog jövedelmét az iskolaalapnak biztosította, ugy az iskolaalap a kártalanítási összeget nem követelheti magának, mert az az italmérési jog tulajdonosát illeti s nem a haszonélvezőjét. (XXXV. 2 ) Ha valaki a szomszéd telken levő folyadéklevezető csatorna ellen nem pusztán közegészségi szempontból emel kifogást és kívánja annak kiépítését, hanem azért is, mert a csatorna ezen állapota a házában levő lakást és pinczét hasznavehetetlenné teszi: akkor a kereset polgári peruton a bíróság előtt megindítható, még az esetben is, ha a közigazgatási hatóság közegészségügyi tekintetben már határozott. (XXXVI. 68.) Nem bir hatálylyal az olyan szerződés, melylyel a már kifizetett követelés erejéig bekebelezett zálogjog fentartása egy későbbi kölcsön biztosítása vé. gett czéloztatik. (XXXVI. 90.) A bűntettes és a sértett fél közt a szenvedett sérelem kártalanitása iránt magánúton létesült egyessség hatályos. — Turpis causa okánól meg nem támadható az azt czélzó fizetési igéret, hogy a nemi becsületében megtámadott nő által szenvedett hátrányok polgári uton kiegyenlittessenek. (XXXVII. 18.) Géptulajdonosoknak azon megállapodása, hogy cséplőgépeiknek használatát a gazdaközönség részére csak bizonyos korlátozó feltétel melTett engedik át, a biróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat, mert kizárja a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt s ezzel a gazdaközönség megkárosítására irányul s mert ekként az erkölcsi fogalmakba is ütközik. (XXXVII. 35.) Kötelezvény érvénytelenítése, mert jogalap nélkül szűkölködik. — Turpis causa. (XXXVII. 46.) A sértett fél fia kiköt egy bizonyos összeget azon czimen, hogy atyja visszavonja a vádat. (XXXVII. 100.) A házasság erkölcsi és társadalmi jellegéből kifolyólag házasságközvetitési dij kikötése tilos és ily dijkikötés nem érvényesíthető. De nem tilos a törekvés házasságnak létrehozatalára és nincs tiltva az, hogy a közvetítéssel megbízott kiköthesse az eljárásával felmerült költségek megtérítését, és az e tekintetben elvállalt kötelezettség a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint bíróilag érvényesíthető is. (XXXVIII. 6.) Midőn valamely város a vállalkozóval oly értelmű szerződést köt, hogy a vállalkozó viseli az állami adókat, ellenben a községi adók, községi járulé-