A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

17 váltságösszeg megfizetését, illetve törlését, akkor a vevő nem követel­heti, hogy az eladó azt neki megtérítse, mert az 1871. évi LIII. tcz. 19 és 57- § a szerint a váltságösszeg hátralékai a mindenkori birtokos által vise­lendők. XL. 52.) Csereszerződés. A ki csereszerződés felbontása, illetve viszcsereszerződés alapján őt illető ingatlanok tulajdonjoga iránt keresetet indit, igazolni tartozik, hogy alperes a viszcsereszerződés folytán őt illető ingatlant nyilvánkönyvileg is vissza­kapta. (XXXII. 43.) Ha a csereszerződésnél az egyik fél olykép tette lehetetlenné a másik­nak a teljesítést, hogy előzetes felhivás nélkül harmadik személyek­től maga szerezte meg azt, a mit cserébe kellett volna kapnia, ezen fél nem követelheti a csereszerződés hatályon kivül helyezését, hanem csak a tulajdonjog megszerzésére fordított vételár megtérítését. (XL. 53.) Ajándékozás. Az adományozó kötelezettségét annak az adományozáskor és az adományban kifejezésre hozott kötelező nyilatkozata állapítja meg, és ezen kötelezés mértékét később és egyoldalulag maga az adományozó is csak a czél által korlátolt határokon belül szabályozhatja. — Egyházi czélokra tett adomá­nyok területi terjedelme. (XXVII. 31.) Élők közti, vagy halál esetére szóló ajándékozás? (XXVIII. 4.) Az ajándékozási szerződés megkötésekor indító okul szolgált czél meghiú­sulta miatt a szerződés csak az esetben bontható fel, ha az ajándékozó ama czélt feltétellé minősítette. (XXVIII. 48.) A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fenállott tar­tozásaiért felelősséggel tartozik. — Házastársak közti vételnél ajándéknak minősítendő azon értéktöbblet, melylyel birói becsű alapján a megvett ingatlan a szerződésben kitett vételárnál többet ért. (XXX. 61,) Ingatlanra vonatkozó szóbeli ajándékozási szerződés hatályos. — Ha valaki azon esetre ígér valamely ajándékot, ha vamely ingatlant megvesz, és ő utóbb azon ingatlant mással közösen veszi meg, ugy őt Ígérete nem köti, mert a szerződések szoros magyarázatuak. (XXXI. 13.) Hozománynak igérése oly személy részéről, a ki azt törvény alapján nem tartozik adni, ajándékozási Ígéretnek tekintendő. Minthogy a polg. tvkv szerint a valóságos átadás és írásbeli okirat nélkül tett szóbeli ajándéko­zási ígéretből kereseti jog nem származik, ennélfogva Erdélyben történt fenti értelmű igéret keresettel érvényesíthető igényt nem eredményez. (XXXI. 14.) A szóbeli ajándékozási szerződésből kereseti jog nem származik. (XXXI. 74.) Felsőbirós. gyak. II. (Tárgym. V.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents