A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

támadható meg, hogy a vevő másnak kijátszása végett, rosszhiszemüleg szerzett tulajdonjogot. — Szerződések érvénytelenítése csak az azokban résztvevő szerződő felek vagy azoknak örökösei által követelhető. Harmadik személyek pedig, ha erősebb jogot vagy rosszhiszeműséget bizonyítanak, a szerződés érvénytelenítésére való tekintet nélkül érvényesíthetik jogaikat, és különösen az ingatlanokra nézve a nélkül, hogy a harmadik személyek által szerzett nyilvánkönyvi jogok hatályon kivül helyezésére volna szükség. (XXXII. i.) A midőn a tulajdonos ingatlanát egymás után két személyre ruházza át, a tulajdonjog, hacsak rosszhiszeműség be nem bizonyittatik, azt illeti, ki annak bejegyzéséért előbb folyamodott. Ha azonban az utóbbi szerző közbenjárása mellett létesült az előző ügylet, ugy az utóbb történt szerzés, mint rosszhiszemű, hatálytalan. (XXXIII. 14.) Ha az eladó a szerződésből folyó kötelezettségét nem teljesíti, a kapott vételárösszeget visszaadni tarcozik, és sem a vételszerződés fentartását, sem az utólagos teljesítés elfogadását nem kívánhatja a vevő részéről. — Csak a foglalónak, nem pedig a vételárelőlegnek kétszerese követelhető a szerződésszegő féltől. (XXXV. n.) Az oly osztály, melynél az apa ingatlanait gyermekei közt írásbeli okirat felvétele és telekkönyvi bejegyzés nélkül felosztja és használatba adja, nem tekinthető véglegesnek és nem akadályozza az apát, hogy ingatlanairól ezen osztálytól eltérőleg rendelkezzék. A gyermekek közt ezen első osztályra alapított vételszerződés az osztálytól eltérő utólagos rendelkezés folytán hatályát veszti. (XXXV. 102.) Mindaddig, mig eladó az illető telekkönyvet oly állapotba nem hozza, hogy a vevő az ingatlan tehermentes tulajdonjogát saját nevére bekebeleztethesse, nem követelheti a vételárnak saját kezeihez való fizetését, de az ingatlan birtokában lévő vevő sem tarthatja vissza, minélfogva azt birói letétbe kell helyezni. — A vételár kamatának a kifizetését azonban az eladó ily esetben is jogosan követelheti. (XXXVI. 25.) Ha a vevő a részletfizetés kedvezményét a váltó adásának kötelezettsége mellett szerzi meg és e kötelezettségének eleget nem tesz, ugy a részletfizetés előnyét jogszerűen igénybe nem veheti. (XXXVI. 55.) Lovak eladása esetén az eladó 30 napig szavatossággal tartozik, s ebből folyólag a vevőt kártalanítani köteles, ha az eladott lovon e határidőn belül csirakór üt ki. A ló betegségét nemcsak szakértővel, hanem tanukkal is lehet bizonyítani. (XXXVI. 84.) Ha valamely kötelezettség teljesítésére határozott idő nem köttetett ki, a kötelezettség azonnal teljesítendő. Ennélfogva a tehermentesítést elvállalt fél külön felszólítás nélkül is késedelembe jut, ha azt haladéktalanul nem eszközli. (XXXVII. 16.) Az eladott, de tényleg át nem adott ingóságok hatósági elkobzása az eladó kárára történik. (XXXVII. 89.) Ha az eladó nem vállalja magára kifejezetten az eladott ingatlant terhelő