A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

230 Az ítélet s eljárás megsemmisítendő, ha a biróság magángyám mellőzésével kiskornak képviseletében magát sz árvaszéket idézte meg. (XXIX. 5.) Az, hogy a számlában a hitelezett áruk részletesen felsorolva nem lettek, az illetőség kérdésének elintézésénél tekintetbe nem jöhet. (XXIX. 9.) Az ellenfél kereskedelmi könyveire előleges birói szemle el nem rendelhető. (XXX. 2.) A perujitási keresetnek a törvényes haváridő lefolyta miatt hivatalból való visszautasítása semmiségi okul szolgál, mert az elsőbiróságok csak az illetőségükhöz nem tartozó kereseteket és másnemű beadványokat vannak jogosítva hivatalból visszautasítani. (XXX. 3.) A perrendtartásnak azon intézkedése, hogy a felek egyező akarattal valamely általuk kijelölt bíróságra ruházhatják a per eldöntését, csakis hazai bíróságra vonatkozik, a minőnek a bécsi tőzsdebiróság nem tekinthető. — Az ügylet létesítésében közbenjáró megbízott hatásköre külön felhatalmazás hiányában ki nem terjed arra, hogy megbízóját valamely kikötött biróság elé állithassa és rendes birói illetékességétől elvonja. (XXX. 11.) Semmiséget képez, ha a perbeli beavatkozás sommás eljárás folyamán megengedtetik, — a ptrtás 72-ik §-a értelmében beavatkozásnak egyedül a rendes eljárásban lévén helye. — A sommás bíró a beavatkozót illethető igények elbírálásába még akkor seni bocsátkozhatik, ha kifogás nem emeltetett. (XXX. 13.) Számadási per sommás eljárás alá nem tartozik. (XXX. 14.) Bejegyzett kereskedő könyvkivonati követelését a könyvek vitelének helyére, nézve illetékes biróság előtt perelheti, bárminő jogczimen alapuljon is, feltéve, hogy az természeténél fogva a kereskedelmi könyvekbe való bejegyzés tárgyát képezheti. (XXX. 17.) Az eskü letételére kitűzött határnapot a biróság az eskü letételére kötelezett részéről egyoldalulag előterjesztett indokolt kérelmére elhalaszthatja. (XXXI. 8.) Az 1881 : LIX. tcz. 5. §-a értelmében oly esetben, midőn a biróság illetéktelensége a birói illetőség ellen rendes időben megtett kifogás folytán mondatik ki, a periratoknak az illetékes bírósághoz való áttétele nem foghat helyet, hanem az esetben a biróság illetőségének leszállítása és a felmerült perköltségek feletti határozat hozatala mellett, a kereset felperesnek visszaadandó; ha azonban rendes időben illetőség elleni kifogás nem emeltetett, de a) az ügy minősége folytán, vagy b) a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely bírónak az illetéktelensége vagy érdekeltsége; c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be; d) ha az illetéktelenségét a kir. itélő tábla veszi észre és mondja ki és végül, ha a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merült íel, eme hivatalból figyelembe veendő illetéktelenség eseteiben az illetőség leszállítása és addig felmerült költségek feletti határozat hozatala mellett