A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

2$T a periratoknak az illetékes bírósághoz leendő áttétele is kimondandó, tekintet nélkül arra, hogy az ügy hasonló kisebb vagy nagyobb hatáskörű bírósághoz tartozik-e; az esetben, ha az iratoknak az illetékes bírósághoz való áttételét a királyi tábla mondja ki, az eljárt biróság ítélete az azt megelőzött birói eljárással együtt hivatalból megsemmisítendő. (XXXI. 12.) Semmiséget képez, ha a biróság sommás perben tárgyalást nem tüz ki arra, hogy a peres felek a tanúvallomások felett észrevételeiket előterjeszthessék és e nélkül hoz ítéletet. (XXXI. 14.) A perbíróság csak fontos okból engedheti meg, hogy az esküt hasonló fokú biróság előtt tegye le a fél (ptrtás 240. §.). (XXXI. 21.) A ptrtás 13. §-ának kivételes intézkedése csak oly esetben nyerhet alkalmazást, midőn a felek egymás ellen különböző bíróságok előtt adtak be keresetet. (XXXI. 26.) Sommás eljárásban a szóval kihirdetett ítélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félnek írásban kézbesitendő, ha az az ellenfél meg nem jelenése miatt hozatott; ha azonban a tárgyalás befejezése után a felek a bizonyítási eljárás foganatosítására s esetleg ítélet kihirdetésére, vagy ha az utolsó bizonyíték kivétele megkeresés utján történt, a vonatkozó jegyzőkönyv beérkezte után egyenesen csak ítélet kihirdetésére idéztettek, az ítélet a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is kihirdetettnek tekintendő. (A marosvásárhelyi kir. tábla teljes-ülési döntvénye.) (XXXII. 5.) Ha gyermektartási ügyben a felperes törvényes képviseletében fellépett anya nem igazolja, hogy leánya kiskorú, sem azt, hogy annak apját a gyámság meg nem illeti és ha a meghatalmazás szabálytalan: ezen hiányok miatt pótlás elrendelendő, de a kereset hivatalból vissza nem utasítható. (XXXII 7.) A per bírósága által a szakértői szemle foganatositására megkeresett biróság hivatva van a felmerült szakértői járandóság összegét megállapítani, de nem annak meghatározására is, hogy azt melyik peres fél előlegezze. (XXXIII. 3.) A magyar biróság illetéktelensége az országban ideiglenesen tartózkodó külföldiek ellenében, külföldi biróság illetékességét megállapító szerződés mellett. (XXXIII. 5.) A kereset nyilvánvalóan örökösödési igény érvényesítésére irányulván: a járásbíróságnak ily ügy tárgyalásába s ítélkezésébe való beavatkozása semmisnek veendő. (XXXIV. 5.) Alperes pervesztesnek tekintendő s így a perköltségben elmarasztalandó, habár felperes ügyvédnek díjkövetelése csak részben lett is megítélve, minthogy ily esetben a per körülményei a költségek kölcsönös megszüntetését nem igénylik. (XXXIV. 6.) A biróság felperest az egyik alperes elhunytáról' nem értesitvén, sőt a tár-