A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

194 395- SA Btk. 395. és 397. §-aiba ütköző közokirathamisitás csak akkor forog fen, ha az elkövetett cselekményből valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik. (XXXII. 98.) 400. §. Vádlott azon cselekvősége, hogy hamis törlési engedélyt készített és ezzel a telkére bekeblezve volt tehernek telekkönyvi kitörlését eszközölte, nem állapítja meg a Btk. 402. §. és 400. §-ának a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát, hanem csakis a Btk. 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitás bűntettét. De midőn a kieszközölt telekkönyvi törléssel tényleg félrevezette a vevői, ki neki a vételárt kifizette, ennek következtében a vádlott a károsítással az okirathamisitás határain tulment. S minthogy vádlott a vevőt a törvényes formák szerint tényleg kieszközölt telekkönyvi törléssel félrevezette akként, hogy ez kénytelen volt elhinni, miszerint a hatóságilag elrendelt törlés a hitelezőtől nyert valódi törlés alapján eszközöltetett ki, a 379. §-nak többi ismérvei is megvalósulásra jutottak. Vádlott cselekménye tehát a Btk. 400. és 379. §-ában meghatározott büntetendő cselekményeknek képezi a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát. — Ily esetben a telekkönyvi törlés megsemmisítése a polgári biróság hatáskörébe tartozik. (XXVII. 102.) A ki hasonnevű édes atyja ingatlan vagyonát sajátjának adva ki, ez uton jelzálogkölcsönt eszközöl ki magának, a Btk. 400-ik §-ának második bekezdése alá eső közokirathamisitás bűntettét a 9 5 -ik §. szerint eszmei halmazatban a 379-ik §-ába ütköző csalás bűntettével követi el. (XXVIII. 61.) Valamely ingatlannak a telekkönyvi tulajdonos által az eladási szerződés fenállása alatt a vevőnek beleegyezése nélkül eszközölt ujabb elidegenítése és az uj szerző nevére való bekebelezése csak akkor állapítja meg a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás bűncselekményét, ha eszmei halmazatban a Btk. 379-ik §-ában meghatározott csalás esete is fenforog. (XXIX. 67.) Ingatlannak kétszeri eladása esetében felmentés ugy a Btk. 400., valamint a 379. §. vádja alól. A felmentés azon alapon mondatott ki, hogy az előzetes megállapodás nem végleges szerződés, hanem szerződés kötése iránti kötelezettség elvállalása volt. (XXIX. 69.) A ki oly czélból, hogy magának jogtalan hasznot szerezzen, csalárd összejátszás folytán a lotto-huzási bizottság megtévesztésével a húzást meghamisítja és ezzel a jegyzőkönyvbe hamis adatok bejegyzését eszközli: a Btk. 400. §. második bekezdése szerinti okirathamisitást követi el. (XXX. 43.) Btk. 400-ik §. — Személyazonosság hamis bizonyítása közjegyző előtt felvett szerződés tekintetében. — Szükséges-e ezen delictum elköveté-