A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

sénél azon tudat, hogy a hamis bemondás által valakire jogsérelem háram­lik? (XXX. 97.) Hamis kötelezvény készítése és telekkönyvi bejegyzésnek ez által való ki­eszközlése nem eszmei bűnhalmazatot, hanem csupán a 400. §-ban meg­határozott közokirathamisitást állapit meg. (XXXI. 66.) Ingatlan másodszori eladása nem büntetendő akkor, ha az első vevő által fizetett vételár neki visszafizettetik. (XXXIII. 86.) Hamis iskolai, például államvizsgálati bizonyítvány készítése és felhasználása közszolgálatra való minősítettség czéljából a Btk. 391 -ik §-ában meg­határozott közokirathamisitás bűntettét állapítja meg. — Ha valaki akként használja az ily hamisítványt, hogy valamely közhivatalnoknak felmutatja a végett, hogy ez a minősítési táblázatban a felmutatót illető bizonyít­vány létezését, tehát a megfelelő vizsga letételét bizonyító följegyzést tegyen, s ha ez tényleg meg is történik: e cselekmény a 400. §-ba üt­köző intellectuális okirathamisitást képez. — Ez esetben a 391. §-ban meghatározott materiális hamisítás beleolvad a 400. §-ba ütköző intellec­tuális hamisításba. (XXXIV. 85.) Ingatlan kétszeri eladása mint csalás és okirathamisitás eszmei halmazata. (XXXV. 25 ) Csalás és közokirathamisitás bűncselekményeinek halmazatát képezi az ingat­lan másodszori eladása akkor is, ha azt az első eladó örökösei viszik vég­hez. (XXXV. 36.) Ingatlan másodszori eladása mint csalás és közokirathamisitás eszmei hal­mazata. (XXXVII. 83.) Tanúskodás más neve alatt. (XXXVIII. 52.) Alakilag hamis, de tényleg létező viszonyok rendezése végett kiállított szer­ződés által okirathamisitás el nem követhető akkor, ha a hamis okiratot a tényleges, de nem tkvi tulajdonos állítja ki, oly czélból, hogy az ingat­lan tkvileg annak nevére írassék, kinek ő azt mint tényleges tulajdonos eladta, mert az esetben jogsérelmet senki sem szenvedett és nem is szen­vedhetett^ nélkül pedig az okirathamisitás fogalmilag van kizárva. (Btk. 400., 401. és 402. §-ai.) (XXXVni. 75.) Azon körülmény miatt, mert a bizonyításra való felhasználás a nyilván­könyvbe valótlan ténynek bevezetését eredményezte, nem róható fel külön vádlott terhére a közokirathamisitás büntette is. (XXXIX. 87.) 401. §. Ha az irat, melyet vádlott hamisított, a bizonyításra alkalmas okiratnak aem tekinthető, a Btk. 401. S_a szerinti okirathamisitás nem foroghat fen. (xxvin. 37.) Két magánfél közt létrejött okirattal csupán ezek lévén egymással jog­viszonyban: csakis ezek közül valamelyiknek jogára vagy jogviszonyára vonatkozólag követtethetik el az okirathamisitás büntette vagy vétsége. — A kir. kincstár nem lévén alanya az okirat által a felek között megállapi­13"

Next

/
Thumbnails
Contents