A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

4 A tulajdonjog elbirtoklása félbeszakad, ha annak folyama alatt az ingatlan harmadik személyre iratik át, a kivel szemben az átirás előtti birtoklás idejét beszámítani nem lehet. (XXXIII. 81.) A ki másnak engedélye folytán élvezte az italmérési jog jövedelmét, az a jogot annak a nevében gyakorolja, és igy azt el nem birtokolhatta. (XXXV. 2.) Árverési vevő ellen az árverési vételt megelőző elbirtoklást érvényesíteni nem lehet. (XXXVI. 59.) Jóhiszemű telekkönyvi jogszerző ellen elbirtokolni nem lehet. (XXXVIII. 114.) II. Tulajdonjog.* Altalános határosatok. A tulajdonjog fentartásával és feltételesen kötött adásvevési szerződések (pactum reservati dominii) érvényesek. — A tulajdonjog tartalmából következik, hogy az azt átruházó fél a tulajdonjog megszerzését bizonyos feltételekhez köthesse. (XXVII. 71.) Pactum reservati dominii hatálytalan. — Pactum reservati dominii esetén az eladónak a csődtömeggel szemben visszakövetelési joga nincs. (XXX. 12.) Haszonbéres birtokon termett gabna tulajdonjoga. (XXX. 19.) Jogi értelemben vett áradványt olyan föld képez, melyet a viz észrevétlenül valamely parti birtokhoz visz. — A tulajdonos az elszakított földhöz való tulajdonjogát el nem veszti. — A feliszapodás folytán támadt föld azon terület tulajdonosát illeti mint növedéket, a melyen a feliszapodás történt. (XXX. 46.) Törvényes vélelem szól a mellett, hogy állaguk sérelme nélkül valamely telekről el nem távolitható faépítmények a tulajdonos tulajdonát képezik. (XXXII. 63.) A ki birói árverésen izraelita imaházbeli imaszéket megvesz olykép, hogy a kérdéses imaszékjegyre az arra hivatott bírósági közeg az átruházást reávezeti, az azon imaszék tulajdonjogát megszerzi akkor is, ha az imaszékjegy nincs az árverelt nevére kiállítva és a hitközség nem jogosult kutatni, hogy azon imaszékjegy miként jutott az árverelt birtokába és megtagadni a vevő tulajdonjogát. (XXXV. 85.) A tulajdonos másnak birtokában, vagy birlalatában levő ingóit visszakövetelheti, tekintet nélkül arra, hogy az ingók harmadik személyektől kerültek a birtokoshoz, vagy birlalóhoz és hogy közte és ezen utóbbi közt létrejött-e valamely jogviszony vagy nem. (XXXV. 108.) * A tulajdoni igényperekre vonatkozó határozatokat lásd a « Végrehajtási törvény" rovat alatt.