A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

5 A fenálló dologi jogok oly személyekkel szemben, a kik azoknak létezéséről tudomással birnak, nyilvánkönyvi kitüntetés nélkül is érvényesek. Az ily személyek tehát a nyilvánkönyvbe vetett bizalomra nem hivatkozhatnak. — A feleségről a dolog természeténél fogva feltehető, hogy a férje által valamely ingatlanra vonatkozólag kötött jogügyletről tudomása van, és igy a nyilvánkönyvbe vetett bizalomra ily esetben ő sem hivatkozhatik. (XXXVI. 58.) Nem kérheti ugyan a szerződés érvénytelenítését és az ezen szerződés alapján bekebelezett tulajdonjog törlését az, a ki ezen bekebelezés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve nincs; ha azonban az erre irányuló keresetnek tulajdonképi czélja nem a tulajdonjog törlése, hanem az, hogy az ingatlan előbbi tulajdonosának hitelezője az átruházott ingatlan vagyonból kielégítési alapot nyerjen: akkor a kereset nem utasítható egyszerűen vissza, hanem az utóbbi szempontból bírálandó meg. (XXXVI. 48.) A telekkönyvileg bekebelezett tulajdonjogra és a nyilvánkönyvi állásra alapított bizalomra sikerrel csak az hivatkozhatik, ki a telekkönyvi állás téves voltáról tudomással nem bir és nyilvánkönyvi jogát jóhiszemüleg szerezte. (XL. 20.) A talált kincsre nézve tőrvényünk nem létezik, hanem a ma is érvényben levő rendeletek szerint, ha a talált kincs 150 forintot túlhalad, az három egyenlő részre osztandó a földtulajdonos, a találó és a királyi kincstár között. Oly kincsre, mely az iparművészet, történelem és tudományra fontos, a nemzeti közintézeteknek — mint muzeumok, egyetemek — elővásárlási joguk van és a jogosult részesek csak a becsárra tarthatnak igényt. — A talált kincsek értékének megállapításánál azon forgalmi érték veendő tekintetbe, a melyen a kincs mint áru a mai viszonyok közt eladható volna. Tekintetbe veendő tehát a kincs anyagának értékén kívül a reá fordított munka, valamint a régészeti érték is. — A kincsleletek tárgyában kibocsátott rendeletek a kincsleletek átvétele és felosztása körül eljárást közigazgatási hatóságokhoz utalják, arra nézve azonban, hogy kincsleletekből eredő magánjogi vitás kérdések eldöntése nem a rendes bíróságok, hanem a közigazgatási hatóságok elé tartoznék, nem tartalmaznak rendelkezést. (XL. 51.) Kc\ös tulajdon. Közös tulajdon birtoklására vonatkozó peres kérdés csak valamenny tulajdonostársnak perbevonása mellett bírálható el. (XXVII. 49.) Közös birtok esetén inditható-e a birtok kibocsátása iránti kereset csak az egyik birtokostárs ellen? (XXVII. 79.) Közös vagyonból megvett ingatlan tulajdonjoga kit illet? (XXX. 7.) Ha a kapubejáró és udvar közösségének megszüntetése a közös tulajdont képező ingatlanra nézve értékcsökkenést vonna maga után és az ingatlan