A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i87 megszerzése mellett elkövetett orgazdaság minden egyes esetben, melyben az orgazda ezen cselekménye elkövetésekor tudta azon körülményt, mely a lopásnak bűntetté minősítését megállapítja, külön büntettet képez. (XXXIV. 66.) A lopott élelmi vagy élvezeti czikkeknek evés vagy ivás általi elfogyasztása az orgazdaság főalkatelemét képező vagyoni haszon végetti megszerzésnek nem tekinthető. (XXXIV. 78.) 374- SBűnpártolás. — A rablásos ölés feljelentésének elmulasztása a Btk. alapján nem büntethető. (XXXIV. 57.) XXXI. FEJESET. A csalás. 379- §• Hazugnak bizonyult amaz egyszerű állítás, hogy vádlott a felesége megbizását birja a kérdéses telek eladására, nem foglal magában olynemü ravasz fondorlatot, mely —ha csak a legkisebb mérvű elővigyázatot használja — alkalmas lett volna a panaszosnak megtévesztésére és ezzel kapcsolatban megkárosítására. (XXVII. 85.) Bizonyítási nehézségek az okirathamisitás és a csalási deliktum körül. — A megkárosítás kérdése a csalás esetében. (XXVII. 96.) Vádlott azon cselekvősége, hogy hamis törlési engedélyt készített és ezzel a telkére bekeblezve volt tehernek telekkönyvi kitörlését eszközölte, nem állapítja meg a Btk. 402. §. és 400. §-ának a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát, hanem csak is a Btk. 400. §. 2-ik bekezdésében meghatározott közokirathamisi tás bűntettét. De midőn a kieszközölt telekkönyvi törléssel tényleg félrevezette a vevőt, ki neki a vételárt kifizette, ennek következtében a vádlott a károsítással az okirathamisitás határain tulment. S minthogy vádlott a vevőt a törvényes formák szerint tényleg kieszközölt tkvi törléssel félrevezette akként, hogy ez kénytelen volt elhinni, miszerint a hatóságilag elrendelt törlés a hitelezőtől nyert valódi törlés alapján eszközöltetett ki, a 379. §-nak többi ismérvei is megvalósulásra jutottak. Vádlott cselekménye tehát a Btk. 400. és 379. §-ában meghatározott büntetendő cselekményeknek képezi a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát. (xxvn. 102.) A ki hasonnevű édes atyja ingatlan vagyonát sajátjának adva ki, ez uton ielzálogkölcsönt eszközöl ki magának, a Btk. 400. §-ának 2-ik bekezdése alá eső közokirathamisitás bűntettét a 95. §. szerint eszmei halmazatban a 379. §-ába ütköző csalás bűntettével követi el. [XXVIII. 61.) Nem elég a csalásra, hogy valaki másnak ravasz fondolattal való tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása által hasznot szerezzen, hanem a csalás