A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

178 volna az elvételt, de erre még kísérletet sem tett, nem forog fen a lopás. (XXXI. 54-) Több külön-külön lopást képező cselekménynek egyetlen folytatólagos lopássá összefoglalására az irányadó jogelvet az állapítja meg, hogy az összeredményben egybefoglalt külön lopási cselekmények által eltulajdonítani szándékolt, a jogvédelem egy és ugyanazon tárgyát képező valamennyi dolog már az első véghezviteli cselekmény megkezdésekor, a tettes képzete előtt jelen lévén s az ezen képzet után alakult akarat által átfoglaltatván, mindenik további, magában is egy-egy bevégzett lopást megállapító cselekmény azon tárgyaknak egyes részeit azonos fajú és egymásra folytonosságban következő több lopási cselekedettel támadja meg. — A ki a magtáron kivül állt és ott vette át a magtárban volt elsőrendű vádlottól az ez által már ellopott, elvett, de még el nem vitt dolgot: az nem tettestárs, hanem segéd. (XXXI. 59.) Lopás. (XXXI. 71.) A hivatalból üldözendő lopás esetében az, vajon a közvetlenül károsított kívánja-e vádlottak megbüntetését vagy nem, ugy a bűnösség megállapítására, valamint a büntetés igazságos kimérésére vonatkozólag teljesen indifferens. (XXXII. 22.) A cselédkönyv, mely pénzértékkel nem bir, a Btk. értelmében lopásnak tárgyát nem képezheti. (XXXII. 48.) A ki előleges egyetértés folytán csak elvinni segített, de a lopás elkövetésénél tettesi cselekedetet nem végzett, s e szerint sem akaratelhatározása nem irányult a lopásnak ő általa leendő elkövetésére, hanem a mások által ellopott, illetőleg ellopandó dolgoknak a lopás bevégzése után leendő elvitelére és biztonságba helyezésére, s physikailag sem hajtott végre oly cselekedetet, mely a lopás tényleges megvalósítását foganatosító cselekvőségnek a Btk. 333. §-ában meghatározott valamelyik ismérvét megállapítaná, illetőleg ezen ismérvnek általa való megvalósitásábsn nyilvánuló kültevékenységben nyert volna kifejezést: az nem tettestárs, hanem csak segéd. (XXXIV. 2.) A ki különválva élő neje ruhaneműit ennek beleegyezése nélkül elveszi, elköveti-e a lopást ? Módosit-e a tényálláson azon körülmény, hogy a ruhanemüek az együttélés idejéből származnak? (XXXIV. 10.) A ki a szerencsejátékban általa elvesztett pénzt a nyerőtől elveszi, nem követ el büntetendő cselekményt, mert a szerzés nem alapult törvényszerű jogczimen. (XXXIV. 31.) Lopás. (XXXIV. 70.) Ha értékkel bíró dolog helyett tévedésből értékkel nem biró dolog lopatott el, forog-e fen kísérlet, vagy felmentés mondható-e ki? — Ha azonban a helyiségbe való behatolás a fentebbi esetben a Btk. 330-ik §-ának ismérveit tünteti fel, a magánlaksértés büntette állapitandó-e meg ? (XXXV. 35.) Lopás. (XXXV. 107.)