A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

156 szökött és visszahozatik. A mely közhivatalnok e tilalmat megszegi, a Btk 193. §-a szerint büntetendő. (XXVII. 75.) A bár csak néhány perczig tartó elzáratás is megállapíthatja a Btk. 193. és 475. §-ának tényálladékát. (XXVII. 80.) Nem forog fen a személyes szabadság megsértésének esete, midőn a csendőrök valakit azon okból kisérnek be, hogy megvédjék őt az ellene felbőszült tömeg támadásaitól. (XXX. 38.) Btk. 193, 195. SS- (XXXII. 47-) A Btk. 193. §-ához. — Törvényellenes elfogatásra előkészület. (XXXIX. 63.) 199- SA magánlak sérthetetlensége nem csupán a jogellenes behatolásból származható nagyobb veszélyek miatt, hanem a polgárok nyugalmának, •otthonuk* zavartalanságának biztosítása végett, tehát közérdekből is oltalmazandó. — Ha azonban a rendőr — bár éjjel — bemegy egy házba, mivel azt hiszi, hogy oda gyanús egyén lopódzott, a magánlak megsértése nem forog fen. (XXIX. 59.) 200. §. Btk. 200. §-a anyagi halmazatban a hivatali sikkasztással. (XXXVIII. 13.) XII. A hamis tanulás és hamis eskü. 219. §. Hamis eskü. (XXVII. 23.) Minthogy a pprdts 242. §-a szerint az eskü szavai a fél előtt felolvasandók, megmagyarázandók és a fél az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire figyelmeztetendő; ha a jegyzőkönyvben csak az foglaltatik, hogy vádlott az esküt az előre bocsátott figyelmeztetés után tette le, de abban nem foglaltatik, hogy a figyelmeztetés a polg. prdts 242. §. rendeletéhez képest az ott megkívánt körülményekre történt légyen, minthogy e szerint vádlott ellen bebizonyitottnak nem vehető, hogy az eskü tartalmát kellőleg megértette: ily körülmények közt felmentés mondandó ki. (XXX. 65.) Hamis eskü. (XXXI. 52.) Hamis eskü. (XXXIV. 46.) A Btk. nem általában, bármely, a tények valódi állásának — habár tudva meg nem felelő, s e szerint a szó közönséges értelmében vett hamis esküt, hanem csak azon esküt tekinti hamis eskünek és büntetendőnek, a melynek, mint törvényszerű bizonyíték elrendelése, letételének módozatára nézve a törvényben — polgári ügyekre vonatkozólag, tehát a polgári perrendtartásban szabályozva van s mely ezen törvénynek megfelelő módon és alakban vétetvén ki, illetőleg tétetvén — tartalmára nézve hamisnak