A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

146 tagjait is igen érzékenyen sújtja: nem képez enyhitő körülményt. (XXXII. 31.) Leányrablás esetében nem számitható enyhitő körülményül, hogy a leányoknak házasságkötés czéljából való megszöktetése a szerb népnél szokásban van, mert ezen cselekmény a büntetőtörvény által tiltva van, a törvényt pedig mindenki tartozik tudni és megtartani. (XXXII. 33.) Az, hogy a sértett fél nem kívánja a megbüntetést, nem képez enyhitő körülményt. — Ellenben enyhitő körülményt képez az, ha a vádlott, kire egy bűncselekmény reá bizonyittatott, a többi elkövetett bűncselekményt önkényt beismeri. (XXXII. 47.) A bizalommal való visszaélés a sikkasztás tényálladékában benn foglaltatik s e szerint súlyosító körülményt nem képezhet az, hogy vádlott a sikkasztást társának bizalmával visszaélve követte el. (XXXII. 76.) A középmértékről szóló 49. számú curiai teljes-ülési határozat magyarázatához. (XXXIII, 5.) Tagadás nem sulyositó körülmény. (XXXIII. 32.) A fiatal kor mikor tekinthető enyhitő körülménynek? — A számos tagból álló család nem képez enyhitő körülményt. (XXXIII. 74.) Az alkalom kinálkozása talált dolog elsajátításánál mindig fenforogván, az enyhitő körülménynek nem vehető. (XXXIV. 37.) Huszonnégy éves kor nem vétetik mint "fiatal kor» enyhítőül. — A büntetési tétel maximumának alkalmazása. (XXXIV. 57.) Azon körülmény, mely szerint a vádlott abban a véleményben lehetett, hogy panaszlónőt a szöktetés által fogja a házasságba egyezésre birni, mint minősítő körülmény enyhítőül nem fogadható el, és pedig még azon vidékeken sem, a hol az ily esetre való szöktetés és leányrablás a népszokásokhoz tartozik. (XXXIV. 59.) Vádlottnak felizgatott kedélyállapota, a mely a cselekménynek a Btk. 279-ik §-a szerinti minősítésénél már figyelembe vétetett, a büntetés meghatározásánál újból nem mérlegelhető mint enyhitő körülmény. (XXXVI. 50.) Valamely büntetendő cselekmény elkövetésénél két vagy több személynek közreműködése esetében a kezdeményezés, illetőleg a kezdeményezőnek ezen cselekvősége az őtet csupán követőknek tevékenységével szemben mindig sulyositó körülményt állapit meg, mely sulyositó szempont, ha az utóbbi cselekvőségre nézve egyéb sulyosbitási elemek nem járulnak hozzá, s külön értékesítést nem követelnek, rendszerint a kezdeményezőnek a többieknél súlyosabb büntetésében találja törvényes és igazságos beszámítását. (XXXVI, 63.) A sértett ápolásának elmulasztása sulyositó elem? (XXVII. 9.) Vádlott mellett az, hogy a bekövetkezett súlyos eredményt előre nem látta, nem képez enyhitő körülményt, mert a 306. 5. a «homicidium prasterintentionale» vagyis a nem szándékolt, e szerint az előre nem látott emberölésről rendelkezvén, a halálos eredménynek a tettes általi előre, nem