A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

142 erőt fokozzák vagy az ellenállási erőt csökkentik, az erőszakos cselekmény által létrehozott eredmény közös tetteseinek tekintendők. (XXXI. 5.) A Btk. 70. §-a szerint a büntetendő cselekmények tettesei mindazok, a kik azt együtt és közösen követik el, s e szerint nem szükséges, hogy azoknak mindegyike az egész büntetendő cselekményt és annak minden alkotó elemét megvalósítsa, hanem mindazon közreműködő, a kiben a tettesakarat megvolt és a végeredményben megvalósult büntetendő cselekmény ismérvei összeségének egyik alkatrészét foganatosította, ez által a büntetendő cselekmény tettesévé válik és a közös cselekményt együttesen okozók mindegyik az általuk közösen létrehozott egész osztatlan eredményért egyaránt felelős. (XXXI. 35.) A Btk. 349. §-ának 2. pontja egy összetett bűntett fogalma alá helyezi azon cselekményt, ha a rablással szándékos emberölés kísérlete, vagy súlyos testi sértés is követtetett el. Ezen összefoglalásnak jogi jelentése és hatálya, viszonyítva a Btk. 70. §-ában meghatározott tettestársasághoz az, hogy mindazok, a kik ezen összefoglalt bűntett véghezvitelét megkezdő első cselekedettől fogva a teljes tényálladékot kimerítő utolsó cselekedet létrehozataláig (tényálladéki) tettes cselekvőséggel közreműködnek, az esetben is az egész összefoglalt bűntett tettestársai: ha azon összetett büntettet megállapító egyik rész, a magában véve önálló büntettet képező cselekmény, az egyik tettes által már azelőtt foganatosíttatott, mielőtt az utóbb közreműködő bűntárs a cselekmény másik részének megvalósítására physikailag tettesi cselekvőséget kifejtett volna. Az idézett két törvény viszonyításából előálló értelem még oda is kiterjed, hogy a cselekvőség megkezdésekor valamennyi tettestársnak személyes jelenléte a véghezvitel színhelyén sem szükséges és mégis a törvény 70. §-ának teljesen megfelelőleg tettestársaság állapítandó meg azon közreműködő ellen is, a ki, habár előzetes összebeszélés nélkül érkezve a bűntett elkövetésének színhelyére, s eredményében látva vagy felismerve avagy másképen megtudva az odaérkezte előtt véghezvítteket, a még be nem végzett összetett bűntett tényálladékának kimerítésére, ennek végső stádiumában tettes cselekvőséget fognatositott. — A Btk. 70. §-a ugyanis nem követeli a tettestársak előzetes összebeszélését, sőt nem követeli valamennyinek a véghezvitel megkezdését megelőző akaratát sem: a tettestársaság létrejöttnek fogadandó el, ha a konkrét helyzet körülményei azt tüntetik fel, hogy a később közreműködött bűntárs az előzmények tudatával akaratába felvette valamennyi tettes cselekvőségének összes eredményét és ha ehhez képest az ő későbbi cselekvőségét az általa ismert és akart teljes eredmény megvalósításának szándékával foganatosította. — A tettesség és segélyezés közötti különbség meghatározásánál az «okozatosság» helyes elvének alkalmazása lévén az irányadó, az, a kinek akarata a bűntettnek mint saját forralatának egy vagy több társával együttes, és a kinek cselekedete, habár nem a külön bűntett typikus elemét megállapító eredmény közvetlen,